Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

Az imágók előfordulnak a következő növényeken: vízitormán, tormán, veronikán, zsázsán és keserűfüvön. Ezeken a növényeken különféle Phaedon-fajok lárváira (Coleoptera: Chrysomelidae) vadásznak, így a Phaedon cochleariae (FABR.), a Ph. armoraciae (L.) és a Ph. pyritosus (ROSSI) fajokra. Előfordult még a bogár az alma virágjában, dögök alatt és trágyában is. Előfordul egész Európában északon Dánia, Svédország és Karélia déli részéig, Kis-Ázsiában, a Krím-félszigeten, a Kaukázusban, Szibériában keleten az Amur vidékéig, Türkmenisztánban és Kazahsztánban. Magyarországon szórványosan fordul elő, de sehol sem gyakori. Legtöbb lelőhelye a Dunántúlon van. A Bakonyból a Balaton-felvidékről ismerjük. ,A Bakony természeti képe" program keretében is gyűjtötték. Coli: mgy (RI). Berhida: FH-Révfülöp: FH - Tihany: 1984. 05. 07., PA. 21. Euspilotus (Neosaprinus) perrisi (MARSÉUL, 1872)- (jav.: Perris-sutabogár) Syn.: Saprinus perrisi MARSÉUL, 1872 - Saprinus pseudognathoncus REITTER, 1904. Bionómiája kevésbé ismert. A faj a gyurgyalag földbevájt fészkében él, valószínűleg a madár élősködőire vadászik. Ritka pontusi faj, mely előfordul Korzika szigetén, a Kárpát-medencében, Bulgáriában, Örményországban, Kazakhsztánban és Üzbegisztánban. Magyarországról csak a Bakonyból, Berhidáról ismerjük. A bizonyító példány a MTM Allattárában található, gyűjtési évszám és a gyűjtő neve nélkül. Feltehetően Lenczy Rudolf gyűjtéséből származik. Coll: MTM. Berhida: 00. 00. 00., ANONYM 22. Chalcionellus (Chalcionellus) decemstriatus (P. ROSSI, 1792) - (jav: tízbarázdás sutabogár) Syn: Hister decemstriatus ROSSI, 1792 - Hister conjungens PAYKULL, 1798 - Saprinus conjungens ERICHSON 1839 - Hypocaccus conjungens THOMSON, 1867 - Xenonychus rotundatus FIORI, 1906 - Hypocacculus conjungens BICKHARDT, 1916 - Saprinus conjungens var. perpusillus J. SAHLBERG, 1913. Életmódja gyengén ismert. Az imágók főleg száraz, homokos területeken szarvasmarha és más állatok trágyájában találhatók, ritkán dögökön is. Az imágók leggyakrabban májusban és júniusban jelennek meg. A faj elterjedési területe Észak-Afrika, csaknem egész Európa, a Krím-félsziget, a Kaukázus, KisÁzsia, Irak, Irán, Afganisztán és Nyugat-Szibéria. Magyarországon mindenfelé gyakori. A Bakonyhegység több pontjáról ismerjük. ,A Bakony természeti képe" kutatási program keretében is gyűjtötték. Coll: BTM, MTM, mgy (RI). Berhida: 00. 00. 00., LR - Király-kúti-völgy (Lovas): 1976. 05. 23., RI - Pápateszér: 00. 00. 00., WFTálodi-erdő (Pula): 1978. 07. 01., 1979. 07. 31., RI. 23. Hypocacculus (Nessus) rufipes (KUGELANN, 1792) - (jav.: vöröslábú törpesutabogár) Syn.: Hister rufipes KUGELANN, 1792 - Hister antiquulus ILLIGER, 1807 - Saprinus antiquulus ERICHSON, 1834 - Saprinus rufipes GEBLER, 1847 - Saprinus longistrius MARSÉUL, 1835 Hypocaccus rufipes THOMSON, 1867 Életmódja kevéssé ismert. Előfordul rothadó növényi anyagokban és trágyában is. Elterjedése. Előfordul egész Európában, északon Dél-Svédországig, a Krím-félszigeten, a Kaukázusban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Magyarországon a síkságon és dombvidéken messze elterjedt. A Bakony-hegységből eddig csak a Balaton-felvidékről ismerjük, de valószínűleg több kistájon is előfordul. ,A Bakony természeti képe" program keretében nem sikerült begyűjteni. Coli: MTM. Berhida: 1955. 04. 00.. LR. 24. Hypocaccus metallicus (HERBST, 1792) - (jav.: fényes törpesutabogár) Syn.: Hister metallicus HERBST, 1792 - Saprinus metallicus ERICHSON, 1834 - Hister corynthius