Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

um 5-6 nap, a második 12-13 nap. 5-6 nap a lárva előbáb állapota is. A báb stádium 12-13 napig tart. Az imágó kikelése után még egy hétig a kokonban tartózkodik, míg a teste kiszíneződik. A hidegben az imágók fagymentes rejtekhelyet keresnek, ahol átvészelik a hőmérséklet csökkenést. A hűvösebb időben a tojások kikelése is elhúzódik, gyakran meghaladhatja az egy hónapot is. A lárvák tápláléka legnagyobbrészt légylárvákból áll, de feljegyezték, hogy a lárvák megették a Dermestes frischi KUG. és a Dermestes lardarius L. porvák lárváit is egy szárított hal raktárban. A Balaton-felvidéken száraz húscsalétekkel is gyűjtötték. Nyugat-palearktikus faj, melynek elterjedése Anglia, Írország, Észak- és Közép-Európa, Madeira, Marokkó, Egyiptom, a Kaukázus, Irán és Nyugat-Szibéria. Magyarországon nagyon közönséges. A Bakony-hegységben egyike a leggyakoribb sutabogár fajoknak. Csaknem minden kistájon gyűjtötték. Coll: BTM, MTM, mgy (RI). Alsóörs: 1976. 06. 24, BJ - Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Berhida: 1953. 09. 09, LR, száraz húscsalétekről - Dióspuszta (Ugod): 1974.06.24., BJ - Kis-erdő-tető (Tihany): 1984.06.03., Rl Mindszentkálla: 1992. 05. 03., RGY - Monostori-tó (Balatonhenye): 1978. 05. 06., RI - Öreg-hegy (Mindszentkálla): 1993. 05. 02., rókadögről, RI - Pápa: 1900. 06. 00., 1902. 00. 00., WF - Pula: 1978. 05. 29., AL - Sarvaly (Sümeg): 1968. 06. 06., P - Súr: 1981. 06. 28., RI, dolmányos varjú dögről - Tapolca: FRH - Ürge-völgy (Pannonhalma): 1997. 07. 01., béka dögről, KC - Visnyópuszta (Tapolca): 1955. 05. 30., KÖ - Zirc: 1956. 10. 08., LR. 18. Saprinus (Saprinus) subnitescens BICKHARDT, 1909 - (jav.: dögevő fémsutabogár). Syn.: Saprinus semistriatus var. subnitescens BICKHARDT, 1909 - Saprinus nitidulus WOLLASTON, 1864 - Saprinus lecontei CASEY, 1916 - Saprinus semistriatus BIANGHI et MORO, 1946 - Saprinus meridionalis 1HSSEN, 1949 - Saprinus semistriatus ab. fagniezi AUZAT, 1921 - Saprinus punctatostriatus var. subnitescens HORION, 1951 Az imágók életkörülményei hasonlóak, mint az előző két fajnál. Általában dögökön találhatók, de a Balaton-felvidéken száraz húscsalétekkel is gyűjtötték. Az országban fénycsapdával is fogták. Nagy elterjedésű circummediterrán faj, amely előfordul az Azori-szigeteken, Madeirán, Észak-Afrikában, Közép- és Dél-Európában, Kis-ázsiától Közép-Ázsiáig. Észak-Amerikába behurcolás révén került, így megtalálható az USA Iowa, Michigan, Illionis és Uj-Mexico államaiban. Magyarországon nagyon közönséges faj, így a Bakony-hegységben is. Coll.: BTM, MTM. Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Berhida: 1953. 09. 09., LR, száraz húscsalétekről -Fenyőfő: 00. 00. 00., WF - Keszthely: 00. 00. 00., GYJ - Malomréti-völgy (Olaszfalu): 1982. 06. 04., TS - Pápa: 00. 00. 00., MI; 1900. 06. 00., 1902. 00. 00., WF - Tihany: 1940. 05. 25., SZV-Zirc: 1956. 10. 08., LR. 19. Saprinus (Saprinus) tenuistrius sparsutus SOLSKIJ, 1876 - (jav.: üzbég fémsutabogár). Syn.: Saprinus sparsutus SOLSKIJ, 1876 - Saprinus bnmnensis FLEISCHER, 1883 - Saprinus tenuistrius sparsutus G. MÜLLER, 1937 Életmódja gyengén ismert. Az imágók főleg a nagyobb állatok trágyájában találhatók, főként a sztyeppjellegű, vagy homokdűnés területeken. Elterjedése. Az itt tárgyalt alfaj előfordul Közép- és Dél-Európában, a Kaukázusban, Közel-Keleten, Közép-Ázsiától Mongóliáig és Észak-Kínában. Valamennyi hazai példány ehhez az alfajhoz tartozik. A törzsalak a Saprinus tenuistrius tenuistrius MARSÉUL, 1855 csak Líbiában, Egyiptomban, Szudánban és Etiópiában él. A Magyarországon élő alfaj a síkság és dombvidék lakója, mindenfelé gyakori. A Bakonyból csak a Keszthelyi-hegységből és Wachsmann 1900-as gyűjtéseiből ismerjük. ,A Bakony természeti képe" programban nem gyűjtötték. Coll: MTM. Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Pápa: 1900. 06. 00., WF. 20. Saprinus (Saprinus) virescens (PAYKULL, 1798) - (jav.: zöldfényű fémsutabogár). Syn.: Hister virescens PAYKULL, 1798 - Hister viridis DUFTSCHMID, 1805 (emend.) - Histergeminus DUFTSCHMID, 1805 - Saprinus virescens ab. violaceus HOCHHUT, 1872