Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

„Sutabogarak" című faunafüzetében 104 fajt írnak le hazánkból és 17 faj várható előfordu­lását jelzik. A magyarországi fajokat 7 alcsaládba és 40 nembe sorolják. A Bakony-hegységből 1896 óta a rendelkezésemre álló adatok alapján, és ,/4 Bakony ter­mészeti képe" kutatási programban végzett gyűjtések révén, 75 sutabogárfajt és -alfajt sike­rült kimutatni. Ez a magyar sutabogár fauna 70%-a. Nagy valószínűséggel még további 14 faj előkerülése várható, ez az eddig kimutatott fajokkal együtt a hazai sutabogár-fauna 83%-os előfordulását jelentené a Bakony-hegységben. A Bakony-hegység sutabogarainak rendszerezésénél MAZUR (1984) rendszerét követ­tem. Ennek alapján a hegység sutabogár faunája az eddigi ismereteink szerint 7 alcsaládot, 7 nemzetséget és 26 nemet foglal magában. 1 nemzetség és 3 nem fajai valószínűleg előke­rülnek a további kutatások során. 1. Chetabraeus globulus (CREUTZER, 1799) - (jav.: Szőrös sutabogár) Syn.: Hister globulus CREUTZER, 1799 - Abraeus globulus ERICHSON, 1834 A faj életmódja csak kevéssé ismert. Általában száraz tehén-lótrágyában fordul elő, néha rothadó növényi anyagokban és gombákban is. (IX. hó) Előfordul csaknem egész Európában az északi területek kivételével, Dél-Szibériában, Közép-Ázsi­ában keleten az Usszuri-vidékig. Magyarországon sokfelé megtalálható, különösen az Alföldön. Bakonyi előfordulását WACHSMANN (1907) említi Pápa környékéről. 1930-ban Vaszarról is előkerült. ,A Bakony természeti ké­pe" program keretében nem gyűjtötték. Coll: MTM Pápa: 1907. 00. 00., WFP - Vaszar: 1930. 09. 00., leg.: RÉVY. 2. Abraeus granulum ERICHSON, 1839 - (jav.: Szemecskés kissutabogár) Syn.: Acutus granulum HOCHHUT, 1782 - Abraeus punctatissimus REITTER, 1877 A faj életmódja kevésbé ismert. Leginkább hangyák társaságában a száraz fák kérge alatt találha­tók, vagy korhadékban, így a bükk, a fehér nyár és az erdei fenyő az élőhelyük. A faj táplálkozási ada­tai hiányosak, az alacsonyabb fejlődési stádiumait sem ismerjük. A faj csaknem egész Európában előfordul, de mindenütt ritka. Magyarországon a középhegysége­inkben szórványosan található, így a Bakony-hegységben, a Budai-hegyekben, a Pilisben, a Börzsöny­hegységben, a Mátrában, a Bükkben és a Zempléni-hegységben. A bakonyi előfordulását irodalmi adat említi, melynek alapján MAZUR és KASZAB (1980) is felvet­te a faunafüzetbe. A magyarországi gyűjteményekben a területünkről származó példányok nem voltak fellelhetők. ,A Bakony természeti képe" program keretében sem gyűjtötték. Pápa: 1907. 00. 00., WFP. 3. Abraeus perpusillus (MARSHAM, 1802) - (jav.: Gömbölyű kissutabogár) Syn.: Hister perpusillus MARSHAM, 1802 - Hister globosus HOFFMANN, 1803 - Abraeus globosus LEACH, 1817 - Abraeus brevissimus ROUBAL, 1930 A faj erdős helyeken él. A lárva és az imágó megtalálható a száraz fák kérge alatt, az öreg fák korhadékában, erdei avarban. Kedveli a hangyák társaságát, kivált a Camponotus MAYR nembe tar­tozókét, vagy a Lasius fuliginosus (LATR.) fajét. Gyűjtési adataink őszi-téli fajnak mutatják. Téli talaj­rostálásból és futtatással eredményesen volt gyűjthető ,A Bakony természeti képe" program keretében. (IX-III. hó) Előfordul Afrika északi részén, Dél- és Közép-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban. Ma­gyarországon az egyik legközönségesebb sutabogár faj. A Bakony-hegységben csaknem minden kistá­jon gyűjtötték, a Déli-Bakonyból nincs gyűjtési adatunk, de előfordulása itt is biztos. Coll.: MTM, mgy (RI). Balinka: 1982. 01. 10., PA et RI, trf - Csicsói-erdészlak (Balatoncsicsó): 1982. 09. 19., RI -

Next

/
Thumbnails
Contents