Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

nyi Múzeum (MTM) Állattárában és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumban (BTM) található. 1980-ban kezdtem el foglalkozni a bakonyi sutabogarak vizsgálatával. Átnéztem az MTM Állattárának anyagát. Meghatároztam és felállítottam a 80-as években a zirci BTM Histeridae gyűjteményét. Ugyancsak feldolgoztam néhány jelentősebb magángyűjtemény anyagát, így Ádám Lászlóét, Podlussány Attiláét, Székely Kálmánét és természetesen a saját gyűjteményemet. Az adatok ismeretében elmondható, hogy a kutatottság szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak a kistájak között. (1) A Balaton-felvidéken (a Tapolcai-medencét is ideértve) a sutabogarak gyűjtése szempontjából fontos legelőket főleg a Balatontól távolabbi, a Balaton-felvidék északnyugati részein találunk. (2) A Keszthelyi-hegység sutabogár-kutatottsága nagyon hiányos, zömében Keszthely, Balatonederics, Rezi és Tátika gyűjtőhelyekről ismerünk példányokat. (3) A Déli-Bakony sutabogár-kutatottsága gyenge, főleg a Kabhegyre és környékére szorítkozik. (4) Az Északi-Bakony, közte a legmagasabb részeket magában foglaló Magas- vagy Öreg-Bakony, a hegységnek a Balaton-felvidék után a legjobban kutatott területe. A sutabogarakat tekintve eddig Pápa és környéke, Ugod és Fenyőfő szolgáltatta a kistájról a legtöbb adatot. (5) A Keleti-Bakony a sutabogár-kutatás szempontjából kevésbé kutatottnak számít. 1865-ben jelent meg FRIVALDSZKY Imre: Jellemző adatok Magyarország faunájához" című munkája, melynek előszavában a szerző megemlíti hazánk gerinctelen állataival foglalkozó korabeli entomológusok neveit. Idézem: ,ßilimek Domonkospraemontrendi áldozár és tanár, a Bakony és vidéke téhelyröpü (értsd: fedelesszárnyú) rovarai szorgos összegyűjtése által járult faunánk adataihoz.... Hampe Kelemen bécsi orvos... a Bakonyban, és hazánk más helyiségén szerzett észleleteik érdekesebb eredményeit közlék az entomologiai irodalomban. " FRIVALDSZKY műve három részből áll. „I. A központi Kárpátok s ezek némely ágazatai. " „II. A Bánsági hegység és vidéke. " „III. Hazánk középhegységei és rónái. " Ez utóbbi részbe illik bele a Bakony-hegység rovarfaunája. Sajnos a szerző nem tárgyalja a részletes fajlistát, hanem mint írja: „Hogy a nagy czélt, hazánk faunájának létrejöttét némileg megkönnyítsem, s e nagyszerű munkának ... mintegy alapját letegyem, mellőzve azon állatfajokat, melyek csaknem egész Európa téréin, s nálunk is közönségesek, oly szemlét szándékozom itt hazánk faunája felett tartani, mely annak sajátságos, ritkább, vagy egészen új fajaival ismertet meg..." A középhegységi részben említett kurtályfélék (Histeridae) fajai a következők: Hololepta plana FUESS. (ellapult Lapony), Hister sepulchralis ERICH, (sírhanti Kurtály), Epierus comptus ILLIG. (tiszta Kurtacs), Hetaerius Sartorii REDTEN. (Sartori Oboncsája), Saprinus herbeus MARS. (mai nevén Hypocaccus metallicus HERBST) (gyepi Ruzsoly), Saprinus antiquulus ILLIG. (mai nevén Hypocacculus rufipes KUG.) (agg Ruzsoly) és Saprinus curtus ROSENH. (kurta Ruzsoly). Megjegyzem, hogy a zárójelben említett korabeli tudományos nyelvújítás magyar rovarnevei nem honosodtak meg a hazai rovartani irodalomban, ezek ma már csak érdekességként szolgálnak. A FRIVALDSZKY által említett hét sutabogár fajból 4 faj előfordul a Bakonyban: Hololepta plana FUESS., Hister sepulchralis ER., Epierus comptus ILL., Hypocacculus rufipes KUG. Egy faj - a Hypocaccus metallicus HERBST - előfordulása pedig várható. A gyűjtemények adatait értékelve a legrégebbi dokumentálható bakonyi adat 1869ből származik. A MTM-ben található Dreher által Keszthelyen gyűjtött Hister quadrimaculatus LINNE faj egy példánya 1869-ből. Szintén régi adat az 1872-ből származó Margarinotus bipustulatus (SCHRANK) egy példánya Bakonybélből Mocsáry Sándor gyűjtéséből.