Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

nyi Múzeum (MTM) Állattárában és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumban (BTM) található. 1980-ban kezdtem el foglalkozni a bakonyi sutabogarak vizsgálatával. Átnéztem az MTM Állattárának anyagát. Meghatároztam és felállítottam a 80-as években a zirci BTM Histeridae gyűjteményét. Ugyancsak feldolgoztam néhány jelentősebb magángyűjtemény anyagát, így Ádám Lászlóét, Podlussány Attiláét, Székely Kálmánét és természetesen a sa­ját gyűjteményemet. Az adatok ismeretében elmondható, hogy a kutatottság szempontjából jelentős eltéré­sek mutatkoznak a kistájak között. (1) A Balaton-felvidéken (a Tapolcai-medencét is ide­értve) a sutabogarak gyűjtése szempontjából fontos legelőket főleg a Balatontól távolabbi, a Balaton-felvidék északnyugati részein találunk. (2) A Keszthelyi-hegység sutabogár-kuta­tottsága nagyon hiányos, zömében Keszthely, Balatonederics, Rezi és Tátika gyűjtőhelyek­ről ismerünk példányokat. (3) A Déli-Bakony sutabogár-kutatottsága gyenge, főleg a Kab­hegyre és környékére szorítkozik. (4) Az Északi-Bakony, közte a legmagasabb részeket ma­gában foglaló Magas- vagy Öreg-Bakony, a hegységnek a Balaton-felvidék után a legjobban kutatott területe. A sutabogarakat tekintve eddig Pápa és környéke, Ugod és Fenyőfő szol­gáltatta a kistájról a legtöbb adatot. (5) A Keleti-Bakony a sutabogár-kutatás szempont­jából kevésbé kutatottnak számít. 1865-ben jelent meg FRIVALDSZKY Imre: Jellemző adatok Magyarország faunájához" cí­mű munkája, melynek előszavában a szerző megemlíti hazánk gerinctelen állataival foglal­kozó korabeli entomológusok neveit. Idézem: ,ßilimek Domonkospraemontrendi áldozár és tanár, a Bakony és vidéke téhelyröpü (értsd: fedelesszárnyú) rovarai szorgos összegyűjtése által járult faunánk adataihoz.... Hampe Kelemen bécsi orvos... a Bakonyban, és hazánk más helyi­ségén szerzett észleleteik érdekesebb eredményeit közlék az entomologiai irodalomban. " FRIVALDSZKY műve három részből áll. „I. A központi Kárpátok s ezek némely ágaza­tai. " „II. A Bánsági hegység és vidéke. " „III. Hazánk középhegységei és rónái. " Ez utóbbi részbe illik bele a Bakony-hegység rovarfaunája. Sajnos a szerző nem tárgyalja a rész­letes fajlistát, hanem mint írja: „Hogy a nagy czélt, hazánk faunájának létrejöttét némileg megkönnyítsem, s e nagyszerű munkának ... mintegy alapját letegyem, mellőzve azon állat­fajokat, melyek csaknem egész Európa téréin, s nálunk is közönségesek, oly szemlét szán­dékozom itt hazánk faunája felett tartani, mely annak sajátságos, ritkább, vagy egészen új fajaival ismertet meg..." A középhegységi részben említett kurtályfélék (Histeridae) fajai a következők: Hololepta plana FUESS. (ellapult Lapony), Hister sepulchralis ERICH, (sírhanti Kurtály), Epierus comptus ILLIG. (tiszta Kurtacs), Hetaerius Sartorii REDTEN. (Sartori Oboncsája), Saprinus herbeus MARS. (mai nevén Hypocaccus metallicus HERBST) (gyepi Ruzsoly), Saprinus antiquulus ILLIG. (mai nevén Hypocacculus rufipes KUG.) (agg Ruzsoly) és Saprinus curtus ROSENH. (kurta Ruzsoly). Megjegyzem, hogy a zárójelben említett korabeli tudományos nyelvújítás magyar rovarnevei nem honosodtak meg a hazai rovartani irodalomban, ezek ma már csak érdekességként szolgálnak. A FRIVALDSZKY által említett hét sutabogár fajból 4 faj előfordul a Bakonyban: Hololepta plana FUESS., Hister sepulchralis ER., Epierus comp­tus ILL., Hypocacculus rufipes KUG. Egy faj - a Hypocaccus metallicus HERBST - előfor­dulása pedig várható. A gyűjtemények adatait értékelve a legrégebbi dokumentálható bakonyi adat 1869­ből származik. A MTM-ben található Dreher által Keszthelyen gyűjtött Hister quadri­maculatus LINNE faj egy példánya 1869-ből. Szintén régi adat az 1872-ből származó Margarinotus bipustulatus (SCHRANK) egy példánya Bakonybélből Mocsáry Sándor gyűjtéséből.

Next

/
Thumbnails
Contents