Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi barlang üledékei II.

2. ábra: A Nagy-teremben feltárt újabb üledékkitöltés szelvénye 1. laminit, 2. dolomit, 3. kőzetlisztes agyag szeptáriás gumókkal, 4. homokos agyag, 5. zöldessárga agyag, 6. agyag szeptáriás gumókkal (Az ábrán szereplő számok magyarázata a szövegben található) ban ismét jellemző az okker és a zöld lemezek váltakozása, de itt már - a fentiekhez képest - kiegyenlítődnek az arányok, vastagodik a zöld: az 1 cm-es rétegpárokon belül egyaránt 5-5 mm-nyi az okker és a zöld lemez. A 3. rétegcsoport közepe táján az üledékösszleten belül fehér, meszes, lepedékszerű kiválás jelenik meg, mind horizontálisan a rétegzést követve, mind függőlegesen, illetve szabálytalan foltokat alkotva. A rétegcsoport alsó részén helyenként fekete színű finom csíkok is mutatkoznak. A 4. rétegcsoport szintén 30 cm-nyi vastagságú, anyaga agyagos kőzetliszt. A 3-4. rétegcsoport határátmenetében is jellemző a színek fele-fele aránya, de néhol már domináns a zöld lemez. Oldalirányban a szelvényen belül általában végigkövethetők az egyes lemezek, csak néha fordul elő kiékelődés. A 4. és 5. rétegcsoport között szintén észlelhető a már említett fehér kiválás és itt kezd elmosódni a fenti „szabályos" lemezesség, valamint uralkodóvá válik a zöld, - az eddigieknél agyagosabb - kőzetliszt. Az átlagosan 50 cm vastag 5. rétegcsoport a terem közepe felé még a szelvényen belül kiékelődik. Lefelé egyre agyagosabb lesz, és néhol már megjelennek benne a 3-8 cm átmérőjű meszes konkréciók is. A rétegcsoportba dél (a szálkőzetfal) felől benyúlik egy homokos agyagnyelv, amely néhány mm átmérőjű, szögletes dolomittörmelék-szemcséket tartalmaz. A kiékelődő nyelv alatti részen már túlsúlyba kerül a zöldessárga agyag. Ez utóbbi képezi a viszonylag vastag (60 cm) 6. rétegcsoport alapanyagát, amelyben dm-es átmérőjű konkréciók tömegesen he-