Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi barlang üledékei II.

3. ábra: Laminites kőzetliszt a Csatár-hegyi-barlangban (Fotó: Schäfer István) lyezkednek el. Felső határvonaluk közel 1 m-t alacsonyodik dél felé, ugyanakkor észak felől (terem közepe) egy 20-30 cm vastag, de kiékelődő laminites, okkersárga, nagyon enyhén agyagos homoknyelv nyúlik be. A fenti laminites résszel ellentétben itt már hiányzik a barnásvörös és a fekete szín. A réteghatár egyenetlen; néhány cm-es „hullámzást" mutat. A konkréciós összlet alatt nagyon éles határral következik a 7. réteg tiszta, zöldessárga, fényes törésfelületű agyagja. Itt már ellenkezőjére fordulnak a dőlésviszonyok, a réteghatárok dél felé, az aláhajló dolomit szálkőzetfal alatti oldaljárat irányába lejtenek. Az üledékkitöltés láthatóan folytatódik lefelé, de feltárás hiányában azt még nem ismerjük. Az új terem rétegsora Mielőtt ezt részleteznénk, röviden szólni kell a két termet összekötő, újonnan feltárult, hasadékszerű, néhány méter hosszú folyosószakasz kitöltéséről. Az előbbiekben ismertetett legalsó rétegek feltárása nyomán a déli, aláhajló szálkőzetfal alatt, fokozatosan kibontakozott egy déli irányba vezető oldaljárat szelvénye, amelyet a Nagy-terem felől befolyt agyag töltött ki, csak helyenként maradt szabadon egy néhány cm-es légrés. A járat - keresztmetszetben ívesen hajló - mennyezetén finom dolomitliszt tapad a szálkőzethez, néhol több centiméteres vastagságban.