Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi barlang üledékei II.

1. ábra: A Csatár-hegyi-barlang alaprajza az üledékszelvény irányával, 1999-es állapot (NÉMETH 1999 nyomán) belső repedések mentén könnyen szétnyílik. Az elválási felületeket gyakran vékony fekete bevonat borítja, amelyet lekaparva szembetűnik a finom rétegszerkezet. A feltárult tanúfal iránya 130-310°, felül másfél méter, alul közel három méter hosszú, magassága szintén megközelíti a 3 m-t (2. ábra). A laminites szakasz közvetlenül a vaslétra alatt kezdődik; a cm-es vagy néhány mm-es rétegeken belül még további lemezesség sejthető, de ez a barlangi körülmények miatt nem látszik jól (3. ábra). A szabad szemmel is észlelhető laminites szerkezetet az egyes lemezek színeltérése emeli ki. A fölül elhelyezkedő 1. és 2. rétegcsoport közel azonos felépítésű, vegyesen váltakozva barnásvörös, okkersárga és világossárga finomhomokos, kőzetlisztes lemezek következnek egymás alatt. Vastagságuk is hasonló (40-40 cm), de közöttük egy eltérő színű, vékony sáv található. E határátmenetet képező 5 cm-es szakaszon belül okkersárga és zöldessárga csíkok váltakoznak; előbbiek 6-8 mm vastagok, míg utóbbiak csak 2-3 mm-esek. E zöldes árnyalatú, vékonyabb lemezek anyaga is más: kissé agyagosabbak a környező 1. és 2. rétegcsoport kőzetlisztjénél. A szelvény eddig ismertetett szakaszán a lemezek közel párhuzamosak egymással és a szelvény csapásirányában enyhén lejtenek ENy felé, míg rá merőleges irányban a létra alá dőlnek 30°-kal. Ez alól csak a konkréciók feletti zóna kivétel, ahol észak felé kiékelődés tapasztalható. A laminites rétegösszletben - a 2. rétegcsoport alján - egyedüliként fordul elő egy lapos szeptáriás konkréció; átmérője 30 cm, vastagsága a közepén 15 cm körüli. Anyaga és szerkezete a már régebben leírtakhoz hasonló (FUTÓ 1999), a laza üledékek meszes összecementálódásával keletkezett. A lapos gumó alatt következő 30 cm vastag 3. rétegcsoport-