Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

GALÁCZ ANDRÁS: Mélységek és sekélyességek. A dunántúli-középhegységi jura kutatásának 125 éve

1. ábra: PRINZ Gyula (1906, p. Ill) ősföldrajzi térképe a Pannon-mdence liász ősföldrajzáról. A partvonal satírozása a tenger felőli oldalt mutatja A század első évtizedéhez kötődik egy különleges, a középhegységi jura kutatások fura közjátékának tekinthető eset: ARADI Viktor közlése jura képződmények budai-hegységi előfordulásáról. ARADI Viktor, ifjú szakember, KOCH Antal elővezetésében a Földtani Társulat 1904. november 2-i ülésén arról tarott előadást, hogy Buda környékén: a Farkasvölgyben és a Szépvölgyben jura kövületeket (ammoniteseket, belemniteseket, brachiopodákat, süntüskéket) talált korábban triászba sorolt kőzetekben (lásd Földtani Közlöny 34, p. 438). Eredményeit cikkben foglalta össze, ami a Közlönyben meg is jelent (ARADI 1905). Munkája végén - mintegy hitelesítve azt - az akkori legnagyobb geológiai szaktekintélyeknek mondott köszönetet: BÖCKH Jánosnak, SCHAFARZIK Ferencnek, KRENNERnek, KocHnak, LŐRENTHEYnek. Nem sokkal később azonban LŐRENTHEY Imre erős kritikával illette a munkát, és megakadályozta, hogy a tárgyban ARADI egy további közleményt jelentessen meg (lásd Földtani Közlöny 36, pp. 431-432). A kérdés elég fontosnak látszott ahhoz, hogy a Társulat külön bejárást szervezzen a lelőhelyeken. LŐRENTHEY Imre számolt be az eredményről (1907), és cikkét ezzel a mondattal fejezte be: „az irodalomból a budapesti jura törlendő". Nem tudhatjuk, mi volt ARADI motivációja, amikor máshonnan való foszszíliákat (egyesek szerint múzeumi példányokat) mint budai-hegységi leleteket kívánt elismertetni. LŐRENTHEY célzása (Földtani Közlöny, 36, p. 432), miszerint a kövületek „mintha egy íróasztal mellett termett theoriának a beigazolására lennének bizonyítékok - bizonyos szuggesztió hatása alatt", ma már nem tudni mire vonatkozott. Tény, hogy amiképpen a Buda-környéki jura a magyar szakirodalomból, a hamisításon ért ARADI is eltűnt a magyar geológiai közéletből.