Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

RETEZÁR IMRE - SZÉKELY KÁLMÁN: Vászoly és környékének futóbogarai, cincérei (Coleoptera: Carabidae, Cerambycidae)

26. Spondylis buprestoides (LINNAEUS, 1758) - Erdei félcincér Előfordul a palearktikus régió hegyvidéki fenyveseiben. Területünkön a fenyő foltszerű elterjedésének megfelelően több helyütt megtalálható, fényre is repül. 27. Axinopalpis gracilis (KRYNICKI, 1832) - Kecses selymescincér Pontomediterrán elterjedésű, ritka cincér. Lárvája tölgy, gyümölcsfák, vadrózsa vékony száraz ágaiban fejlődik. Meleg éjszakákon fényre is repül, de az adatok túlnyomó többsége kinevelésből (ex larva) származik. Vászoly: Öreg-hegy; Balatonudvari; Balatonakaii. 28. Molorchus (Molorchus) minor (LINNAEUS, 1758) = Caenoptera minor (LINNAEUS, 1758) - Kis légycincér Euroszibériai elterjedésű, elsősorban hegyvidéki fenyvesekre jellemző. Alsóbb régióban szórványos, nem gyakori. Területünkön erdeifenyőből kineveléssel, virágzó erdőszegélyben kopogtatással több helyütt megtaláltuk. Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Bab-völgy. 29. Glaphyra umbellatarum um bel la ta rum (SCHREBER, 1759) Molorchus (Linomius) umbellatarum (SCHREBER, 1759) - Apró légycincér Előfordul Közép- és D-Európában, Kisázsiában, Iránban. Lárvája különböző cserjefélék, valamint vadrózsa vékony, száraz ágaiban fejlődik. Tavasszal virágzó bokrokon található, területünkön nem ritka. 30. Glaphyra kiesenwetteri (MULSANT et REY, 1861) = Molorchus (Linomius) kiesenwetteri (MULSANT et REY, 1861) - Mandula légycincér Elterjedési területe Közép- és D-Európa, Kisázsia, Irán. Magyarországon szórványosan előforduló ritka faj. Területünkön mandulából történő kineveléssel (ex larva) a déli oldalakról előkerült. Lárvája az irodalom szerint különböző gyümölcsfák vékony, száradó ágaiban fordul elő, de nálunk elsősorban mandulában él. Virágokat nem látogat, az elhagyott gyümölcsösök felszámolásával és az intenzív vegyszerezés miatt valószínűleg végleg eltűnik. 31. Stenopterus flavicornis KÜSTER, 1846 - Sárgacsápú keskenyfedős cincér Pontomediterrán elterjedésű, főleg xerotherm területeken fordul elő. Magyarországon szórványosan többfelé megtalálható. A bogár főleg ernyős virágokon, cickafarkon tartózkodik. Lárvája valószínűleg polifág. Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Bab-völgy; Örvényes. 32. Stenopterus rufus rufus (LINNAEUS, 1767) - Keskenyfedős cincér Közép- és D-európai elterjedésű, előfordul még Kisázsiában, Iránban és E-Afrikában is. Életmódja az előző fajéhoz hasonló, bár annál jóval gyakoribb. Területünkön virágokról mindenfelé előkerült. 33. Callimus angulatus (SCHRANK, 1789) = Pilema angulatum (SCHRANK, 1789) Zöld tölgycincér Pontomediterrán elterjedésű, tölgyféléken élő cincér. Lárvája vékonyabb ágakban fejlődik, a bogár a virágzó fákon, bokrokon főleg májusban területünkön is megtalálható. Kineveléssel (ex larva) tölgyből került elő. Balatonakaii; Balatonudvari; Vászoly: Öreg-hegy; Dörgicse. 34. Stenhomalus (Obriopsis) bicolor (KRAATZ, 1862) = Obrium bicolor (KRAATZ, 1862) - Kétszínű hengercincér Dél-Európán kívül Kisázsiában és Szibériában fordul elő. Magyarországon ritka, tápnövényei különböző cserjefélék, de területünkön kizárólag kecskerágóban találtuk. Az erdészeti cserjeszint-irtás következtében ez a ritkaság is eltűnőben van! Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Bab-völgy; Körtvélyes, Balatonudvari; Örvényes.