Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)
SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA: A Dunántúli-középhegység délnyugati részének ősföldrajzi képe a pannóniai (s.l.) emelet idején, szervesvázú mikroplankton (Dinoflagellata etc.) maradványok tükrében
2. Spiniferites bentorii oblongus-Nematosphaeropsis balcombiana-Spiniferites sp. membrános formák paleoasszociációja. A bentonikus S. bentorii fajnak több variációs alakja kíséri a S. bentorii oblongus alfaj gyakran közepes dominanciájú - jelenlétét. A membrános Spiniferites fajok erre a paleoasszociációra jellemzőek. Környezeti viszonyok: nyílt vizű, nagyobb mélységű élettér lehetett, mint az előző paleoasszociációé. A Pannon-medence más területeit is áttekintve, horizontális elterjedése szélesebb volt, mint az előző paleoasszociációé. Az Zl-1. fúrásban az 1. paleoasszociációval váltakozik. A Beleznai Mészmárga Formációban és a Nagylengyeli Agyagmárga Formáció alsó részén volt jelen. Sótartalomra vonatkozó adat nincs, mert a paleoasszociáció együttese a Zsámbéki-medencéből hiányzik, ahol nannoplankton vizsgálat több mintából volt. A Zsámbéki-medence ugyanis e zóna elején zárult be és önállóan fejlődött tovább, különleges dinoflagellata együttessel a pannóniai s.l. rétegösszletében. Elterjedés: Zl-1. fúrás 250,1-248,6 m; 247,6 m; 246,1 m; 245,6 m; 244,1 m; Hm-78/18 fúrás 96,5-97,5 m; Öcs-28. fúrás 95,0-95,4 m. 3. Spiniferites ramosus-Chytroeisphaeridia tuberosa-Gonyaulax digitalis nagyobb forma -Pontiadiniumok megjelenése a paleoasszociációban. A paleoasszociációban a C. tuberosa faj a Chytroeisphaeridia nemzetségnek egy vastagabb falú és szemcsésebb változata, mint a C. cariacoensis faj (IV tábla 1. fotó). A G. digitalis fajnak is egy nagyobb termetű változata van itt jelen, és a G. digitalis fajon jelentkező antapikális búb szintén az új fajok, illetve az új nemzetség kialakulását elősegítő környezetváltozást bizonyítja. A fajok kialakulása ebben a rövid szakaszban megy végbe. Ma még nem világos, hogy az agyagmárgák képződése idején a sótartalom változásai a vízmélység változásával hogyan alakultak. Csak feltételezem, hogy a vízmélység növekedése során a sótartalom felhígult. A hőmérsékleti faktor, amely a dinoflagellaták szaporodása szempontjából lényeges, ismeretlen. Környezeti viszonyok: a vízmélység növekedő, a sótartalom csökkenő. Elterjedés: Zl-1. fúrás 238,6-236,1 m. A Spiniferites bentorii oblongus zónán belüli paleoasszociációk távolabbi kapcsolatai: a Dunántúli-középhegység DK-i előterében Berhida-2., -3., -4.; Csór-8., Csv-31. (Lovasberény), Lajoskomárom-1. fúrások, valamint a Som-L, Tököl-L, Szirák-2., Detk-L, Szombathely-II., Nagylózs-L, Nagykozár-2., Somberek-2., Máriakéménd-3., Bóly-L, Bácsalmás-L, Kaskantyú-2., Szeghalom-4., Szentlőrinc-XII. fúrások. Beocin, Syrmien 1. réteg, Korondi agyag (Erdély, Románia), Aderklaa T-l. fúrás (Bécsi-medence). A Pontiadinium pecsvaradensis zóna paleoasszociációi 1. Pontiadinium pecsvaradensis-Pontiadinium obesum-Gonyaulax digitalis paleoasszociáció. A medencebeli kifejlődésű Zalaszentlászló-1. fúrásban mindkét paleoasszociációja előfordul a zónának. Ez az együttes a zóna elején jellemző. Együttesében a bentonikus dinoflagellaták közepes gyakorisággal vannak jelen. Környezeti viszonyok: feltehetően nyíltvízi és mélyvízi élettérben élő együttes volt, de eddig konkrét adatokkal még nem bizonyított. Elterjedés: a Dunántúli-középhegység DNy-i részén az Zl-1. fúrás 235,6-232,6 m; 229,1226,6 m; a Hm-78/18. fúrás 90,3-90,0 m-; az Öcs-28. fúrás 87,5-88,5 m.
