Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

MÁTICS RÓBERT: Adatok a gyöngybagoly (Tyto alba Scop., 1769) táplálkozásökológiájához

niche-szegregáció területei lehetnek. Mindkettő a részben eltérő vadászati stratégiának (madarak) és a cickányvadászat mellőzésének a következménye (az erdei fülesbagoly részéről). A szegregáció előrehaladott voltát látszanak tükrözni az alacsony niche-átfedés értékek is. 6. A szaporodási siker Az 1989-es gradációs évben a vizsgált pár 15 tojást rakott és 8 fiókát repített. A következő évben már csak 8 tojást raktak és minden fióka kirepült. 1991-ben mindössze 5 tojást találtam, a kikelt 4 fióka közül csak kettő tudott sikeresen kirepülni. 1992 már változást hozott, 8 lerakott tojásból 8 fióka repült ki. Az 1989-es költési szezonban a 15 tojásból csak 8-on kotlott a tojó. A reprodukciós siker - mint eddig is tudtuk - összefügg a mezei pocok gradációk aktuális állapotával. 100%-os kirepülési sikerességet a vizsgált pár csak gradációs évben ért el. Az előző fejezetben elmondottak irányították figyelmemet a nicheszélesség és a szaporodási siker közötti esetleges összefüggésekre. Az eredmények alapján minél kisebb a faj táplálkozási niche-szélessége adott évben, annál több tojást rak. A Shannon-Weaver formulának a diverzitásképlettel való azonossága miatt mondhatjuk, hogy valójában az elfogyasztott zsákmányállatok diverzitása korrelál negatívan a lerakott tojások számával (r= -0,969, r

2

=0,939, p<0,05) (9. ábra). o -I 1 1 1 1 1 0 0,5 1 1,5 2 2,5 H(S) 9. ábra: A szaporodási siker és a niche-szélesség közötti összefüggés