Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

MÁTICS RÓBERT: Adatok a gyöngybagoly (Tyto alba Scop., 1769) táplálkozásökológiájához

BSoricidae 0 Murinae • S Microtinae • Aves nyár tél 8. ábra: A zsákmánykategóriák megoszlása a nem gradációs évek téli és nyári félévében (átlagok) Nyáron az egerek aránya 10, a cickányoké 14%-kal csökken a mezei pocok túlszaporodásakor. Gradációs években az egyenletesség értékei a faj túlsúlya miatt jóval kisebbek, mint látens években. A gyöngybagoly a téli időszakban mindkét dimenzión magasabb értékeket produkál, mint az átlag. Télen a gradációk összeomlása után egyik faj sincs túlsúlyban a többihez képest, a gyöngybagoly minden számára szóba jöhető fajt elejt. Ilymódon étrendje jóval kiegyenlítettebb az erdei fülesbagolyénál (0,81 a 0,41-gyel, illetve 0,71 a 0,32-vel szemben). Utóbbi faj H-értékei az év téli szakaszában mindkét dimenzión kisebbek, mint az egész évesek (ANDRÉSI-SÓDOR 1986 szerint 1,16 és 0,96 a faj, illetve tömeg szerint számolva). Ugyanekkor télen nem kisebb, mint az év egyéb szakaszában. Összehasonlításként közlöm egy Veszprém, illetve egy Pest megyei költőpár értékeit (faj szerint): 0,97 és 0,96. Fontos különbség mutatkozik meg viszont a zsákmányolt állatok testtömegében. A költők nicheszélessége tömeg szempontjából 0,92, míg a telelőké 0,78. Emellett a zsákmányállatok átlagos testtömege költőknél 22,2 g, míg telelőknél 24,1 g. Télen a faj jóval több madarat fogyaszt, melyek testtömege többnyire nagyobb a kisemlősökénél. A házi veréb mellett előkerült a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), a citromsármány (Emberiza citrinella) és a Turdus nemzetség is. A faj táplálékspecialista abban az értelemben, hogy nagy számban jelenlevő zsákmányfajok közül egyeseket nem, vagy csak elvétve ejt el. Ilyenek például a cickányok. Az ugyanakkor, részben ugyanott vadászó gyöngybagoly táplálékának 34%-a cickány volt, az erdei fülesbaglyok viszont mindössze két példányt (0,46%) zsákmányoltak. Hogy hogyan különbözteti meg őket, azt illetően csak feltételezések vannak, SMEEK (1972) a hallás alapján történő elkülönítést emeli ki mint lehetséges esetet. A gyöngybagoly niche-szélessége akkor a legkisebb, amikor a legtöbb táplálék áll rendelkezésére. Mivel azonban ezt egyetlen faj biztosítja az egyedszám nem egyenletes eloszlású (J=0,43 a 0,7-del szemben), a H értéke is alacsonyabb. A vizsgálatok alapján a zsákmányállatok tömege és faja is a