A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

PUSKÁS JÁNOS - NOWINSZKY LÁSZLÓ: A Balaton-felvidéken működő normál és UV-fénycsapdák Macrolepidoptera anyagának összehasonlítása

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 13-1994 (1998) A BALATON-FELVIDÉKEN MŰKÖDŐ NORMÁL ÉS UV-FÉNYCSAPDÁK MACROLEPIDOPTERA ANYAGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA PUSKÁS JÁNOS-NOWINSZKY LÁSZLÓ Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely ABSTRACT: Comparison of Macrolepidoptera data collected by normal and UV lighttraps at Balaton-highlands - After the examination of Macrolepidoptera data collected by normal and UV light-traps operated at Balaton-highlands we could make certain, more species and individuals were collected by UV light-trap than normal one. There are more similarities in combination of caught species at the two observing stations in the data collected by UV traps. The equitability of individual number is the highest in Noctuidae family. Bevezetés Az éjjel repülő rovarok tömegviszonyainak és rajzási idejének megállapítására a legáltalánosabban használt mintavételi eszköz a fénycsapda. Magyarországon - Jermy professzor kezdeményezésére - 1953-tól kezdődött meg a világviszonylatban is egyedülálló fénycsapda-hálózat kiépítése, amely jelenleg is üzemel. Az elmúlt évtizedekben felbecsülhetetlen tudományos értékű anyagot biztosított a faunisztikai kutatásokon kívül az entomológiai alapkutatás és a növényvédelmi prognosztika számára egyaránt. A gyűjtési eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a különböző fajok vagilitása eltérő, tehát más és más távolságokról kerülhetnek a csapda közelébe. A fénycsapdás gyűjtés napi anyagában egyrészt megjelenhetnek olyan fajok egyedei is, amelyek nem a közvetlen környezetben élő populációkhoz tartoznak, hanem távolabbról érkeztek, az ún. „levegőfauna" tagjai, másrészt - hasonlóan a többi csalogatáson alapuló csapdázási eljáráshoz - nem jelennek meg benne a helyi populációk azon egyedei, amelyek valamilyen okból nem reagálnak a csapdaingerre. A befogott példányok tehát a környezet növényein kifejlődő egyedekből és a távolabbról érkezőkből - pl. migrálókból - tevődnek öszsze. A helyben tenyésző populációt bármikor felszaporíthatják a bevándorolt példányok, ezek pedig egyértelműen nem különíthetők el a helyben fejlődött egyedektől (MÉSZÁROS 1988). Az értékelést az is nehezíti, hogy a csapdázás eredményessége a folytonosan változó környezeti tényezők hatására állandóan módosul. Repülő imágókra vonatkozóan azonban a