A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)
JÓZAN ZSOLT: A Bakony fémdarázs faunájának (Hymenoptera, Chrysididae) alapvetése
puszta; Somlóvásárhely: Somló; Szigliget: Vár-hegy; Tihany: Cserhegy, Csúcs-hegy, Kiserdő-tető, Külső-tó, Ráta, Sajkod; Vászoly - 04. 26 - 08. 20. - 14 cr, 17 9. - Széles tűréshatárú palearktikus faunaelem. Alacsonyabb fekvésű tájainkon mindenütt közönséges. A Bakonyban sokfelé előkerülhet még. Hedychridium ardens (COQUEBERT, 1801) (Apró fémdarázs) - Eplény: Malomrétivölgy, 1962.07.11. (P); Fenyőfő: Ősfenyves, 1970. 06. 27. (T), 1980. 07.17. (J); Hegymagas: Szent György-hegy, 1986. 06. 21. (J); Salföld: Kisörspuszta, 1988. 08. 28. (J); Tihany: Kiserdő-tető, 1984. 06. 23. (J); Veszprém: Séd, 1957. 08. 06. (P). - 5 <r, 3 9. - Palearktikus faj, mely a melegebb biotópokban sokfelé előkerült. Hedychridium coriaceum DAHLBOM, 1854 - Ábrahámhegy, 1964. 07. 31. (P); Bakonyoszlop, 1980. 07. 14. (J); Csatka: Urak-árka, 1963. 07. 27. (P); Iszkaszentgyörgy, 1964. 07. 26. (P); Márkó: Som-hegy, 1964. 07. 18. (P); Nyirád: Felsőnyirádi-erdő, 1965. 06. 23-25. (P); Örvényes: vízimalom körny., 1988. 07. 21. (J); Öskü: Sötéthorog-völgy, 1969. 06. 27. (P); Pécsely: Kósa-hegy, 1988. 06.10. (P); Rezi, 1963. 07.16. (P); Szápár, 1969. 07.17. (P); Várpalota: Badacsony, 1969. 06. 28. (P); Zalaszántó: Tátika, 1968. 06. 06. (P). - 12 c, 5 9. - Euryök eremophil európai elterjedésű állat. A Dunántúlon gyakorinak bizonyult. Elsősorban a Balaton-felvidéken és a hegység homokterületein számíthatunk újabb lelőhelyeire. Hedychridium jucundum (MOCSÁRY, 1889) - Fenyőfő: Ősfenyves, 1980. 07. 17. (J). 1 or. - Mediterrán elterjedésű fajnak tűnik, nálunk főleg az Alföldön él, a Dunántúlon ritkább. Hedychridium monochroum BUYSSON, 1888 - Balatoncsicsó: fenyves, 1988. 07. 21. (J); Balatonfüred: Tamás-hegy, 1993. 07. 04. (J); Balatonkenese: Partfő, 1963. 09. 04. (P); Cserszegtomaj: Új-hegy, 1993. 07. 29. (Jn); Hegymagas: Szent György-hegy, 1994. 08. 17. (J); Szentbékkálla, 1990. 07. 06. (Jn). - 4 or, 3 9. - Elterjedési adatai alapján mediterrán fajnak tűnik. Magyarországon a sík- és dombvidékeken egyre több lelőhelyről kerül elő. Hedychridium roseum (ROSSI, 1790) (Piroshasú fémdarázs) - Bakonyoszlop, 1980. 07. 14. (J); Balatonalmádi: Tulipán u., 1964. 06. 28. (P); Bodajk: Gaja, 1963. 06. 14. (P); Csatka: Urak-árka, 1963. 07. 24. (P); Csesznek: Gézaháza, 1974. 08. 08. (K); Farkasgyepű: Pisztrángos-tó, 1979. 08 29. (T); Fenyőfő: Ősfenyves, 1980. 07. 17. (J); Salföld: Kisörspuszta, 1988. 08. 28. (J); Tihany: Cserhegy, 1991. 08.17. (Jn), Gejzírmező, 1983. 06. 24. (J), Hármas-hegy, 1985. 06. 07., 07.19., 08. 20. (J). - 11 or, 8 9. - A palearktikumban szélesen elterjedt faj. Hazánkban a síkvidékektől az alacsony hegyvidéki területekig sokfelé megtalálható. Hedychridium scutellare TOURNIER, 1878 - Balatonalmádi: Tulipán u., 1968. 07. 0814. (KP); Kapolcs, 1990. 08. 02., (J); Szigliget: Vár-hegy, 1993. 07. 09. (J); Tihany: Belső-tó, 1992. 07. 05. (J). - 2 or, 2 9. - Déli elterjedésű faunaelem, nálunk csak igen szórványosan gyűjtötték xerotherm biotópokban. Parnopes grandior (PALLAS, 1771) (Pompás fémdarázs) - Várpalota: Baglyas-hegy, 1968. 06. 25. (P). - 1 9. - A palearktikum melegebb területein szélesen elterjedt állat. Magyarországon a homoki biotópok jellegzetes fémdarazsa, a csőrösdarazsak (Bembix) cleptoparazitája. A hegység homokterületein számíthatunk újabb előfordulására. Spinolia unicolor (DAHLBOM, 1831) - Bakonyszentkirály, 1963. 07. 26. (P). - 1 9. Palearktikus faj, melynek hazánkban eddig a Kiskunság homokterületein és Keszthely környékén ismertük lelőhelyeit (MÓCZÁR 1967). Később előkerült a Boronka-melléki TKben is (JÓZAN 1992b). Újabb bakonyi előfordulására az előző fajnál említett helyeken számíthatunk. Pseudospinolia neglecta (SHUCKARD, 1837) (= Pseudochrysis neglecta auct.) - Balatonfüred: Tamás-hegy, 1983. 05. 22. (Jn); Herend: Rakottyás, 1963. 05. 26. (P); Nagyvá-