A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

JÓZAN ZSOLT: A Bakony fémdarázs faunájának (Hymenoptera, Chrysididae) alapvetése

zsony, 1958. 06. 03. (P); Városlőd: Torna mente, 1962. 06. 10. (P). - 3 o", 2 9. - Széles elter­jedésű palearktikus faj. Hazánkban az Alföldtől a hegyvidékekig mindenütt előkerült, de nem közönséges. Spintharina versicolor (SPINOLA, 1808) (= Spintharis versicolor) - Badacsony (MÓ­CZÁR 1967); Balatonfüred: Tamás-hegy, 1993. 06. 13. (J, Jn). - 2 9. - A mediterrán terüle­teken él, euryök eremophil faj. Magyarországon nagyon ritka, csak Budapesten, Isaszegen és Badacsonyban került eddig elő. Chrysidea pumila (KLUG, 1845) - Balatonfüred: Tamás-hegy, 1993. 07. 04. (Jn); Balatonhenye, 1993. 05. 30. (J); Kapolcs, 1990. 08. 02. (J); Nemesvámos, 1990. 07. 26. (J); Rezi, 1989. 06. 22. (J); Vászoly, 1988. 06. 10. (J); 1991. 07. 23.(Jn); Salföld: Kisörspuszta, 1990. 07. 06. (J). - 8 o", 10 9. - A palearktikum nyugati részéről ismert melegkedvelő faj. Ma­gyarországon sokfelé gyakori, a Bakonyban csak az utóbbi évtizedben került elő. Szinte minden településen számíthatunk rá, hogy megtaláljuk. Chrysura cuprea (ROSSI, 1790) (= Chrysis cuprea) (Rézvörös fémdarázs) ­Balatonakaii; Balatonfüred: Tamás-hegy; Balatonhenye: Burnót-patak völgye; Csopak: Csákány-hegy; Isztimér: Hétházpuszta; Lesencefalu: temető környéke; Rezi; Révfülöp: Fü­löp-hegy; Sümeg: Vár környéke; Tihany: Akasztódomb, Cserhegy, Kis-erdő-tető, Külső-tó, Óvár. - 15 o", 10 9. - Meleg- és szárazságkedvelő pontomediterrán állat. Magyarországon túlnyomórészt a dombvidékeken és a hegylábi övezetben él. A Bakonyban sziklagyep társu­lásokban a leggyakoribb. Chrysura dichroa (DAHLBOM, 1854) (= Chrysis dichroa dichroa) (Kétszínű fémda­rázs) - Balatonfüred: Tamás-hegy, 1993. 05. 22. (Jn); Balatonakaii, 1965. 06. 21. (P); Bala­tonalmádi: Csacsi-rét, 1964. 06.18. (P); Hegymagas: Szent György-hegy, 1993. 06. 05. (Jn); Keszthely: Vár-völgy, 1989. 05. 13. (J), 1990. 07. 20. (J); Rezi, 1989. 06. 22. (J); Somlóvásárhely: Somló, 1963. 05. 7-8. (P), 1973. 05. 18. (B); Tihany: Kis-erdő-tető, 1983. 05. 17. (T); Zánka: Tagyon-hegy, 1988. 06. 10. (J). - 8 o*, 6 9. - Mindhárom alfaj mediterrán elterjedésű. A törzsalak hazánkban elég gyakori, de nem közönséges. Chrysura filiformis (MOCSÁRY, 1889) (= Chrysis dichroa filiformis) - Vállus, 1964. 05. 28. (P); Keszthely (MÓCZÁR 1967). - 1 9. - Ez a fémdarázs a Keszthelyi-hegységen kí­vül eddig csak Kispösén került elő. Chrysura minor (MOCSÁRY, 1889) (= Chrysis dichroa minor) - Kapolcs, 1990. 08. 02. (J). - 1 9. - A domvidékeken elterjedt, de sehol sem gyakori. Chrysura hirsuta (GERSTAECKER, 1869) (= Chrysis hirsuta) - Keszthely (MÓCZÁR 1967). - Igen ritka euroszibériai elterjedésű faj. Magyarországon csak ez az egyetlen lelő­helye ismert. Chrysura hybrida (LEPELETIER, 1806) (= Chrysis hybrida) - Balatonakaii, 1965. 06. 26. (P); Balatonhenye: Burnót-patak völgye, 1993. 05. 30. (J); Hegymagas: Szent György­hegy, 1993. 06. 05. (J); Kisdörgicse, 1993. 05. 22. (J); Tihany: Akasztódomb, (MÓCZÁR 1967). - 4 o". - A mediterrán területeken elterjedt igen ritka faj. Nálunk ez ideig csak Ti­hanyból, Párádról és Budapest környékéről ismertük előfordulását (MÓCZÁR 1967). Chrysura radians (HARRIS 1776) (= Chrysis pustulosa ABEILLE, 1878) ­Balatonakaii, 1965. 06. 21. (P); Balatoncsicsó: erdészház, 1969. 05. 6-8. (P); Köveskál: Fe­kete-hegy, 1962. 06. 16. (P); Zirc: Arborétum, 1962. 07. 25. (P). - 2 o-, 2 9 - Palearktikus el­terjedésű, hideg- és nedvességkedvelő hajlamú faj. Nálunk a magasabb fekvésű tájakon él. Sehol sem gyakori. Chrysura trímaculata (FÖRSTER, 1853) (= Chrysis trimaculata) - Keszthely (MÓ­CZÁR 1967); Magyarpolány: Széki-erdő, 1969. 03. 31. (P). - 1 9. - A paleartikum déli te-

Next

/
Thumbnails
Contents