A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

JÓZAN ZSOLT: A Bakony fémdarázs faunájának (Hymenoptera, Chrysididae) alapvetése

a legjelentősebb, meghaladja a 27%-ot. A teljes magyarországi és a kiskunsági faunában a más jellegű mediterrán fajok számaránya a jelentősebb, míg a Zselicé a Bakonyhoz hasonlít. A Balaton-felvidék faunájának összetétele nem tér el számottevően a teljes bakonyi faunától. A széles elterjedésű faunaelemek részesedése 3-4 %-kal alacsonyabb, míg a délieké ennyivel magasabb, főképpen a pontomediterrán fajoké (3. táblázat). 3. táblázat: Magyarország, a Bakony, a Zselic és a Kiskunság fémdarázsfaunájának százalékos megoszlása a fajok elterjedési jellege szerint Tabelle 3: Prozentuale Verteilung der Goldwespenfaunen Ungarns, des Bakony-Gebirges, des Hügellendes Zselic und des Kiskunság aufgrund des zoogeographischen Charakters der Arten állatföldrajzi jelleg Magyarország Bakony Balatonfelvidék Zselic Kiskunság széles elterjedésű: palearktikus 26,1 36,9 31,7 41,9 33,3 nyugat palearktikus 6,7 8,2 9,5 7,0 7,9 euroszibériai 0,7 1,4 1,6 európai elterjedésű: európai 5,2 5,5 4,8 11,6 4,5 E- és közép-európai 0,7 1,4 1,6 2,3 1,1 közép-európai 3,0 2,2 déli elterjedésű: pontomediterrán 26,1 27,4 31,7 25,6 22,7 mediterrán (egyéb) 27,1 19,2 19,1 11,6 25,0 egyéb: pontusi és pontokaszpikus endemikus 0,7 3,0 1,1 1,1 nincs besorolva 0,7 1,1 Ökológiai és ökofaunisztikai értékelés A Bakony területén gyűjtött fémdarazsak mintegy 78%-a meleg- és szárazságkedvelő (eremophil), ezen belül a szűktűrésűek (stenoök) részaránya kerekítve 21%. A teljes hazai, valamint a kiskunsági faunában az eremophil fajok számaránya nem tér el lényegesen a Bakonyétól, ám ezen belül a szűktűrésűeké 6-, illetve 12%-kal magasabb. A Zselic faunájában az eremophil elemek részesedése jeletősen alacsonyabb, a stenoök fajok feltűnően alacsony száma miatt (4. táblázat). Úgy tűnik, hogy az egyes területek xerotherm biotópjainak elter-