Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

DR. RÉKÁSI JÓZSEF: A Pannonhalmi Természetvédelmi Terület madárvilágának vizsgálata

garis, Passer domesticus, P. montanus, Coccothraustes coccothraustes, Carduelis carduelis, Fringilla coelebs. Az átvonuló, kóborló, téli vendég és ritkán megjelenő fajok közül gyakoriak: Corvus frugilegus, Turdus pilaris, Regulus regulus, Pyrrhula pyrrhula, Fringilla montifringilla, Emberiza citrinella. Színezik a faunaképet a területen kívül fészkelő fajok (Accipiter gentilis, Falco subbuteo, F. columbarius) és a téli vendégek, kóborlók {Nucifraga caryocatactes, Tichodroma muraria). Szembetűnő az eltérés az állandó és a csak télen át található fajok száma között. Ez a tény még jobban kidomborodik mennyiségi vonatkozásban. Az oka az arborétum és környékének közepes eltartóképessége a vegetációs perióduson kívül, főleg a magvak és a rügyek, valamint a rovarvilág egyhangúsága, összehasonlítva pl. egy gyertyános-tölgyes téli táplálékviszonyaival. Főleg a rovarevő madarak inkább a szomszédos gyümölcsösökben, kertészetben keresik táplálékukat. Némileg eltérő képet nyújt a késő őszi-téli madárpopuláció megoszlása. A növényevő téli vendégek keresnek táplálékot a vizsgált területen belül, mint a fenyőrigó, csíz, süvöltő, fenyőpinty fajok. Összehasonlítva a vizsgált terület madárfajainak számát megállapíthatjuk, hogy a mellékelt térképen (1. ábra) a 2. és 3. parcellák határán a 3-as; 8-as; 12-es; 15-ös; 16-os; 18-as; 19es; 20-as; 2l-es és 24-es parcellákban észleltem a legtöbb madárfajt, mert még elég sűrű, cserjékkel fedett, ligetes élőhelyek. Ezekben található a legmagasabb faj- és egyedszám, mert más társulások: kertészet, gyümölcsösök, távolabb rétek, szántók veszik körül. A legkisebb fajszám a zömmel feketefenyőből álló 7-es parcellában volt található. II. Gyűrűzési eredmények értékelése A tizenöt év alatt összesen 67 faj 3223 egyedét sikerült meggyűrűzni. Hálóval 87,5%-ban; fészekben és egyéb módon 12,5%-ban gyűrűztünk. A legtöbb fajszámú (37) és a legtöbb példányszámú (555) madarat 1983-ban sikerült gyűrűzni. Ezen idő alatt 21 faj 74 gyűrűzött egyedét sikerült visszafogni. Kilenc alkalommal kétszer került meg ugyanaz az egyed. Magyarország más területén gyűrűzött madár egyszer került hálónkba, s a vizsgált területtől 79 km-re fekvó' Szlovákiából szintén egy alkalommal, mindkét esetben mind a kécinegét, mind a meggyvágót a gyűrű leolvasása után továbbengedtük. Az általunk gyűrűzött énekes rigó Korzikán, a fekete rigó, cigány-csaláncsúcs és meggyvágó Olaszországban, a csíz Szlovákiában került meg, s ezeket a 3. és 4. számú táblázatokban mutatom be. Ha az egyed gyűrűzés után 24 órával újból hálóba kerül, akkor már visszafogásnak tekinthető". A visszafogások száma a gyűrűzés évében: 18; egy év múlva: 39; két év múlva: 14; három év múlva: 4; négy év múlva: 0; öt év múlva 2. Utóbbi visszafogás mindegyike fekete rigó volt, amely a faj területhűségét igazolja. Mennyiségi szempontból is vizsgáltuk a fajok együtt mozgását. Tíz és azon felüli egyedszám hat alkalommal került együtt, egyszerre a hálóba. Huszonegy példány volt a maximum: 1983. X. 2-án: 16 sárgafejű királyka, 3 vörösbegy, 1 barátposzáta és 1 erdei pinty. Az 1983. és 1984. években volt a legtöbb madárgyűrűzés, ezért ezt a két évet használtuk összehasonlításul. A 4-13. számú ábrák gyűrűzési eredményei összevethetők az 2-3. ábrákon feltüntetett csapadék és hőmérsékleti viszonyokkal. Reprezentatív fajok értékelése Sitta europaea (4. ábra): A két év tavaszi gyűrűzése párhuzamosságot mutat, márciusi maximummal. Feltűnő az 1983. szeptemberi magas gyűrűzési érték. Turdus merula (5. ábra): A két év tavaszi gyűrűzések értékei hasonlóságot mutatnak, áprilisi minimummal. Ez a fészkelési-költési idő alatti kisebb mozgásra utal. Májusban, a fióka-