Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

%. AD. cordatus elkülönítését lehetővé teszi jól fejlett ventralis stereid csoportja, hátragöngyölt levélszéle és kilépő vaskos ere. A D. rigidulus löszlakó alakjait sok esetben nehéz elkülöníteni a D. cordatus ssp. austriacus-tól, hasonló habitusuk, s a mindkét fajnál gyakori sarjmorzsák miatt. Jó támpontot nyújt a D. rigidulus helyenként kétrétegű levélszéle, mely nem állandó bélyeg, és a D. rigidulus kilépő levélere. AD. vinealis-sal összetévesztett minták a budapesti Gellért-hegyről származnak, így e helyről biztosan törlendő. AD. vinealis jól felismerhető sűrűn sokcsúcsú papillás sejtjeiről és ventralis érfelszínének csatomácskáiról. ALPICUM NORICUM Ceticum 8664 Kőszeg, Óház. Latzel 1941. 232. p. cf. Boros 1942. 158. p. P ANNONIC UM PRAEILLYRICUM Somogyicum 9672 Kaposújlak, Szarkavár 1926. IV. 5. in caesp. D. rigidulus BP 106 829 B. Á.; B. Á. EUPANNONICUM Arrabonicum 8276 Neszmély. Boros — Vajda 1941. 127., 130. p. I 1.16

5

: I I I [70i I I I |75i I I I iBQ I I i i

BS i I i I I9Q I i i i9Si i i i 10. térkép: A Didymodon cordatus Jur. ssp. austriacus (Schiffn. et Baumg.) Wijk et Marg. magyarországi elterjedése