Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

Colocense 9277 Simontornya, Styrum kápolna. Watson 1950. 410. p. — Simontornya. Boros 1968. 180., 295. p. BAKONYICUM Balatonicum 9073 Tihany. Boros 1968. 295. p. Törlendő! Est: D. cordatus Vesprimense 8472 Nyúl, Nyúl-hegy: Sárkány-lik. Polgár 1941. 346. p. — Ravazd, Boros 1968. 147., 295. p. — Ravazd, Bácsi-horog. Ibid. — Ravazd. Kakukk-horog. Ibid. — Ravazd, Likas-horog. Boros — Polgár 1941. 127., 129., 130. p. — Ravazd, Likas-horog. Polgár 1941. 346. p. —Ravazd, Vörösvár. Ibid. — Nyúl, Nyúl-h. 1941. VII. 25. BP 3823 P. S.; P. S. — Nyúl, Sárkány-lik 1941. VII. 25. BP 3830 P. S.; P. S. —Ravazd, Likas-horog 1932. V. 17. BP 107 184 P. S.; B. Á. Pilisense 8276 Neszmély. Boros 1968. 294. p. — Neszmély, Bátor-berek-d. 1937. IX. 26. BP 107 190 B. Á.; B. Á. — Neszmély, Vár-h. 1942. IX. 12. BP 106 890 B. Á.; B. Á. sub D. rigidulus — Süttő, Diósárok 1943. VIII. 29. BP 106 878 B. Á.; B. Á. sub D. rigidulus 8376 Agostyán 1944. VI. 13. in caesp. D. rigidulus BP 106 884 B. Á.; G. I. 8476 Alsógalla, Veres-h. 1941. IX. 21. in caesp. D. cordatus BP 3597 B. Á.; G. I. 8580 Budapest, Gellért-hegy. Szepesfalvy 1941. 46-47. p. Törlendő! Est: D, vinealis et P. revolutum — Budapest, Gellért-hegy. Boros 1968. 294. p. Törlendő! Est: D. vinealis, P. revolutum 8678 Vál 1966. V. 8. BP 106 357 B. Á.; B. Á. sub D.fallax MATRICUM Neogradense 8482 Isaszeg, Kereszt-h. 1952. V. 23. in caesp. D. cordatus BP 107 217 B. Á.; G. I. 8583 Tápiósáp 1960. X. 1. BP 107 213 B. Á.; B. Á. 8683 Káva — Bénye 1960. XI. 4. BP 106 915 B. Á.; B. Á. sub D. rigidulus Didymodon acutus (Brid.) K. Saito Syn.: Limpricht 1890. 623. Didymodon rigidulus Hedw. var. gracilis (Schleich ex Hook, et Grev.) Zander Cryptog. Bryol. Lichenol. 2. 393. 1981. syn. nov. 1 (2) cm magas, sárgásbarna vagy vörös-barna gyepeket alkot. Szára keresztmetszetben kerek, központi állománya kicsiny. Levelei szárazon szorosan a szárra simulok, attól legfeljebb hosszan kifutó erű csúcsi részük áll el, A szárcsúcson álló leveleik összeborulok, így a szárcsúcs szárazon hegyesedő. Megnedvesítve a levelek csúcsi része erősen hátrahajlik majd kiegyenesedik, a levelek felállók. A levelek 1,4 x 0.4 mm-esek, enyhén ívelt alapból fokozatosan keskenyedve a kilépő érbe mennek át. A kilépő érszakasz hossza változó. A hosszan kilépő ér gyakran kígyózó. Levélszél ép, gyengén hátrahajló. Levélsejtek kerek-oválisak, sejtfaluk 1-2 um vastag. A sejtek simák. A levél alapi sejtjei a levélközép sejtjeitől nem különbözők, a levélszárny felfújt hyalinos sejtekkel gyengén lefutó. A levél keresztmetszeti képe