Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

Tornense 7588 Aggtelek, Denevér-ág 1953. VI. 22. BP 105 708 B. Á.; B. Á. sub. B. convoluta Barbula indica (Hook.) Spreng. Syn.: Zander 1979. 185. Zöld, vagy sárgásbarna gyepeket alkotó növény. Szára 0,4-0,8 cm hosszú. A szár keresztmetszetben lekerekített ötszögű, átmérője 200 um, központi állománya az átmérő egynegyedét is eléri. Hyalodermis nem alakult ki, a kéreg legkülső sejtsora kerek, gyengén vastagodott sejtekkel. Szárlevelek szárazon göndörek vagy a szár körül csavarodok, nedvesen felállók vagy ívesen a szár felé hajlók, nyelv alakúak vagy megnyúlt háromszögúek, 0,9-1,4 x 0,25-0,4 milliméteresek, lazán állók. A levél ventralis oldala az ér mentén csatornás. Szegélye ép vagy csúcsán — az ér alakulásától függően — néhány gyenge foggal, végig sima, vagy középtájon gyengén és nagyon keskenyen hátrahajló. Levélcsúcs gyengén bchajló, lekerekített vagy tompásan hegyes. Levélalap kissé kiszélesedő, a száron nem fut le. Levélér kilépő, a csúcsban vagy alatta végződő. Utóbbi esetben a levélcsúcsot sárga, hyalinos, papillátlan, tölcsér alakban elhelyezkedő sejtek töltik ki, a levélszélen néhány kicsiny foggal. Ventralis érfelszín megnyúlt, ritkásan papillás. Dorsalis érfelszíne megnyúlt vagy téglalap alakú sejtekkel, melyeknek két vége az érfelszín síkjából kiugró prorulákat képez. Ha e morfológiai bélyeg jól fejlett, úgy a dorsalis érfelszín kis nagyítással is tüskésnek tűnik. Az ér alakja keresztmetszetben félkör alakú, ventralis oldala lapos. Abaxiális stereid köteg jól, az adaxialis gyengén fejlett. A ventralis oldal epidermisz sejtjei tág lumenűek, a dorsalis oldalon csak gyengén különülnek el. A levéllemez sejtjei keresztmetszetben téglalap alakúak, felszín felé néző oldalai lekerekítettek. A levéllemez sejtjei négyzetesek, papillásak. Papillái alacsonyak, sokcsúcsúak, kivájtak. Levélalap sejtjei megnyúltak, simák, hyalinosak. Levélhónalji szőrei 5-8 hyalinos sejttel. Gemmák a felső levelek hónaljában és az alsó levelek tövéből előtörő földbe temetett rhizoidokon gyakran előfordulnak, bunkó vagy orsó alakúak. 8-16 sejtűek, hosszúk 200 um-ig, szélességük 40 — 60 um között. Perichaetium-levelek rövidek, csúcsuk lekerekített, hüvelyezők, sejtjei prosenchymaticusak. Érett sporogónium a vizsgált anyagban nem volt. Tekintettel a megfigyelt fejlett archegoniumokra, előfordulása eredeti termőhelyén nem kizárt. A sporogóniumról részletes leírást közöl ZANDER 9. ábra: Barbula indica (Hook.) Spreng, a: levelek 1: 20x, 2-3: 40x; b: levélhónalji gemmák 190x; c: dorsalis érfelszín sejtjei oldalnézetben 650x; d: érkeresztmetszet a levélközépen 350x; e: dorsalis érfelszín felülnézetben 250x; f: levél dorsalis oldala „tüskés" érfelszínnel 23x (a-b: eredeti: c: Chen 1941.; d-f: Saito 1975)