Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

oldalukon előredomborodók, mely jelleget a sejtlumen felett elhelyezkedő papillák még inkább kiemelik. Alapi sejtek megnyúltak, ritkán papillásak vagy simák, fordított V alakúak. Apapillák sokcsúcsúak, erőteljesek. Levélhónalji szőrök 7- 11 sejttel. Földalatti rhizoidokon fejlődő gemmái elliptikusak, nagyok, 200-400 (im-esek, soksejtú'ek. Színe barnásvörös, ritkán vörös vagy halványabb. Diöcikus. Perichaetium levelek összegöngyöltek, a seta alapját hüvelyszerú'en körülvevők. Sejtjei proscnchymaticusak. Toknyél 10-18 mm hosszú, sárga vagy sárgásbarna színű, alul jobbra, felül balra csavarodó. Tok hengeres, kb. 1,5 mm hosszú, sztómái phaneroporok, az alap közelében helyezkednek el. Exothecium sejtjei megnyúltak, 20-30 x 70-100 um-esek, mérsékelten vastag falúak. Annulus lehulló. Peristomiumfogak alacsony (50 um-es) alapi lemezzel. Számuk 32, színük vörös, felületük sűrűn tüskés. A fogazat 1,5-2 fordulattal balra csavarodó. Fedő hosszú, kúpos, 1,2 mm hosszú, sejtjei a peristomiummal megegyező irányba csavartak. Süveg sima, csuklya alakú. Spórák 10-12 um átmérőjűek, barnák, többnyire simák. Tokot tavasszal fejleszt (8. ábra). Elterjedése: Európa, É-Afrika, É- és Közép-Amerika (utóbbiban ritka), Kelet-Ázsia, Japán, Új-Zéland. Ökológiája: Xerofita, fénykedvelő, nyílt, napsütötte talajokon, mésztartalmú kőzeteken és annak törmelékén élő faj. Löszön ritka. Megjegyzés: A fajjal foglalkozó modern irodalom néhány kérdésben ellentmondó. Ez nem a fajleírásba bevont tulajdonságok körére, vagy metrikus tulajdonságokra vonatkozik — melyek szerzőnként többé-kevésbé eltérők — hanem lényeges morfológiai tulajdonságokra. ZANDER (1981. 7. p.) a következőket írja: „transverse section of costa semicircular, adaxial surface convex...". A ventralis érfelszín 8. ábra: Barbula convoluta Hedw. a: perichaetium levelek 35x; b: szárcsúcs nedvesen lOx; c: érkeresztmetszet a levélközépen 175x; d: rhizoidális gemma lOOx: e: levélcsúcs 350x; f: tok 15x; g: szárcsúcs szárazon I Ox; h: levélalap 160x; i: levelek 23x; j: var. commutata (Jur.) Husn levele 20x; (a, c, e, i: Saito 1975: b, f-h: Demaret-Castagne 1964; d: Whitehouse 1966; j: Smith 1978)