Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)

DR. GALAMBOS ISTVÁN: A Barbula s. l. nemzetség magyarországi fajainak revíziója

azonban szemben az erősen domború dorsalis érfelszínnel csaknem sík. SAITO (1975) szerint a ventralis érfelszín négyzetes sejtekből áll, s ezt a Barbula convoluta differenciális bélyegeként külön is kiemeli. Ezzel szemben saját mikroszkópos megfigyeléseim és ZANDER (1981) munkája szerint a ventralis érfelszín minden esetben megnyúlt sejtekből áll. Jól határozható faj. A rosszul meghatározott minták számaránya: 11%. Megoszlása a következő: Barbula unguiculata 44%, Weissia sp. 17%, Trichostomum crispulum 11%. A Barbula unguiculata differenciális bélyegeit lásd ott. Utóbbi két nem fajainak levélszéle a ventralis oldal felé hajló (behajló). ALPICUM NORICUM Stiriacum 9163 Felsőszölnök, Dugosz-erdő-h. 1949. X. 9. BP 105 537 B. Á.; B. Á. sub B. unguiculata Ceticum 8565 Kőszeg, Klausen 1931. IX. 7. BP 105 393 B. Á.; A. L. 8664 (Kőszeg), Meszes-völgy. Latzel 1930. 118. p — (Kőszeg), Óház. Ibid. — Velem, Szent Vid-h. 1970. VI. 12. BP —B. J.;G. I. 8665 Velem 1970. VI. 20. BP 75 570 V. L.; V. L. 4. térkép: A Barbula convoluta Hedw. magyarországi elterjedése