Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)
Gyújtómunka, a múzeum gyűjteményei A működésünk során végzett sokrétű gyűjtőmunkában abból — a múzeum létesítési tervében már meghatározott — alapelvből indultunk ki, hogy a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mint tájmúzeum, elsősorban a Bakony hegység területéről származó természeti tárgyakat gyűjti és törzsanyagát is abból állítja össze. Kétségtelen, hogy ezzel az alapelvvel, kimondva vagy olykor csak kimondatlanul, nem minden munkatársunk értett egyet. Ez a szabály természetesen nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az intézményben foglalkoztatott muzeológusok szűkebb szakmai érdeklődésüknek megfelelően ne végezhessenek az ország más tájain (sőt külföldön) gyűjtőmunkát. Az ezek eredményeit képező tárgyakat azonban vagy átadtuk a területileg illetékes múzeumnak, vagy legalábbis a törzsanyagtól külön kezeltük. Az alapelvek természetesen nem dogmák, megváltoztatásuk elhatározás kérdése. A múzeum gyűjteményeinek, de különösen a rovar-kollekciójának létrehozásában tetemes részt vállaltak az intézményt ebben a tekintetben is fáradhatatlanul támogató Bakony-kutatók. Nekik is köszönhető, hogy a Bakonyi Természettudományi Múzeum törzsanyaga napjainkra előkelő helyet foglal el a vidéki természetrajzi gyűjtemények sorában. Célszerű azonban e tekintetben is megmaradni a realitások talaján. A más múzeumok anyagával való összevethetőség lehetőségét szolgálja az alábbi összeállítás, melyben egymás mellett láthatjuk a veszprémi Bakonyi Múzeumból (kisebb részben a keszthelyi Balatoni Múzeumból) Zircre került, vagyis lényegében az induló, a tíz évvel későbbi (1982), valamint a jelenlegi (1992) állapotot tükröző gyűjteményi adatokat. A táblázatból a mindenkori gyarapodás is megállapítható (a számok egyes esetekben csak tájékoztató jellegűek): Gyűjtemény 1970-1972* 1982 1992 Geológiai (paleontológiái) gyűjtemény (példány)** 29 858 29 697 24 013 Gerinces gyűjtemény (példány) 1 037 4 594 7 497 Botanikai gyűjtemény (herbáriumi egység) *** 24 700 29 743 Rovargyűjtemény (példány) 115 680 155 000 205 700 Egyéb gerinctelen anyag (példány, tétel) **** 33 700 23 796 Adattári gyűjtemény (tétel) 3 052 6814 17 652 Fotógyűjtemény (negatív-pozitív, színes dia) nincs adat 2314 5 668 Könyvtári egység (könyv, periodika) ***** nincs adat 21 806 23 230 * Az 1970 -1971 közötti időszak átmenetinek tekinthető, mivel ekkor került sor a veszprémi Bakonyi Múzeumból, a Tihanyi Múzeumból (geológiai anyag), valamint a keszthelyi Balatoni Múzeumból (geológiai és gerinces anyag) a gyűjtemények több részletben történő Zircre szállítására. Az 1970-1972. évben az ún. szekrénykataszteri anyag nincs megbontva. A rovargyűjtemény rovatban szereplő 115 680-as érték együtt tartalmazza a botanikai-, a rovarés az egyéb gerinctelen gyűjteményt. ** A gyűjtemény 1982-es csökkenése a revízióval, 1992-es jelentős visszaesése a Kocsis Lajos-féle geológiai anyag leltárkönyvi törlésével és Sümegre s/állításával függ össze. *** A botanikai gyűjtemény nyilvántartása az esetek többségében ún. herbáriumi egység (lapokra felragasztott növények, kapszula, pl. zuzmók, gombák stb.) szerint történik, ami nem mindig egyezik meg a példányszámmal. **** Az egyéb gerinctelenek alatt értjük a rovarokon kívüli ízeltlábúakat (pl. ászkarákok, ikerszelvényesek, százlábúak, pókszabásúak stb), csigákat és kagylókat. Ezeknél is előfordul bizonyos kettősség, egy részük példányszám, más részük pld. alkoholos fiolák szerint szerepel a nyilvántartásban. Az 1992-es csökkenés oka az, hogy az alkoholos fiolákban tartott anyagokat korábban a példányszám, 1992-ben a fiolák száma alapján tartottuk nyilván. ***** Részben az előzőekben említettek miatt szintén csak tájékoztató jellegűnek tekinthető a könyvtári anyagnál megadott példányszám. A problémát fokozza, hogy a múzeum tekintélyes (de teljes egészében a nyilvántartásban nem szereplő) különlenyomat gyűjteménnyel rendelkezik.
