Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)
A gyűjtemények elhelyezése mind a szűkös terület, mind tároló szekrények hiánya miatt kezdettől fogva nagy nehézségekbe ütközött. Utólag visszatekintve a dologra, önkéntelenül felmerül a gondolat, hogy a problémát, legalább részben megoldotta volna a lényegesen kisebb intenzitású gyűjtőmunka. Azonban nyilvánvalóan ez ellen is lehetne érveket felsorakoztatni. Az bizonyos, hogy (legalább is hagyományos felfogásban) a természettudományi múzeumot elsősorban a gyűjteményi anyaga teszi múzeummá... Az intézmény kutatómunkája Mint azt az előzőekben már említettük, a múzeum az előírásoknak megfelelően készített középtávú (5 éves) és éves terveket. Ezekben szerepelnek az aktuális időszakra beütemezett kutatási témák is. Az intézmény 10 éves jubileumával kapcsolatban megjelent írás (TÓTH 1982c) példaként tartalmazza a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1981 -tői 1985-ig terjedő évekre szóló, személyekre lebontott középtávú kutatási tervét. E tervből is kitűnik, hogy a múzeum kutatóinak tudományos tevékenységét az intézmény gyűjtőköre és gyűjtőterülete és az egyéni érdeklődés mellett a Természettudományi Múzeum által meghatározott, országosan kiemelt témákhoz való kapcsolódás szabta meg. Ezek közül a zirci múzeum munkatársait is érintették a jelzett periódusban az alábbiak: Taxonómiai kutatások virágos, virágtalan és fosszilis növényfajok populációin. Az ember természetes környezetét alkotó ökoszisztémák fajainak vizsgálata. Magyarország állatvilágának kutatása. Hazai állatok ökológiai kutatása. Hangsúlyozni kell azonban, hogy Zircen kezdettől fogva messzemenően érvényesült a témaválasztásban a kutatói szabadság elve. Ennek nem mond ellent az, hogy időről-időre történtek nem kötelező jellegű ajánlások. Ilyen volt pl. az az alapelvnek is tekinthető javaslat, hogy az intézmény munkatársai (részben kölcsönösségi alapon) szakterületüknek megfelelően kapcsolódjanak be más múzeumok munkájába, így elsősorban a vidéki múzeumok által a Bakony-kutatás mintájára szervezett természettudományos tájkutató programokba. Ugyancsak a kutatói szabadság elvét alkalmaztuk ,A Bakony természeti képe" programban tevékenykedő külső munkatársak körében. A munkaközösség tagjaitól kötelező tervet nem kértünk ugyan, de egyes speciális feladatok közös megoldása érdekében időről-időre tőlük is igényeltük a fokozottabb részvételt. A múzeum publikációs tevékenysége A Bakony-kutatás eredményeinek közkinccsé tétele már dr. Papp Jenőnek is szívügye volt. Ebben tulajdonképpen a Balaton Monográfiát tekintette példaképnek. Ennek mintájára indította el ,A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozatot. E munka során 1969 végéig 8 szám szerkesztésével készült el, az utolsó 3 füzet megjelenése azonban már áthúzódott az 1970-es évek elejére. A monográfia-sorozat pénzügyi nehézségek miatt ezután leállt, újabb füzet kiadására csak 1975-ben értek meg a feltételek. Ettől kezdve azonban az 1980-as évek elejéig nagyrészt sikerült biztosítani a folyamatosságot. Utána lényegében már csak külső támogatások tették lehetővé újabb füzetek megjelentetését. A sorozat első 14 száma szerepel a múzeum 10 éves fennállása alkalmából készült megemlékezésben (TÓTH 1982c). Az 1982-től 1992-ig terjedő időszakban az alábbi 6 füzet jelent meg:
