Dr. Galambos István (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 11. (Zirc, 1992)
DR. TÓTH SÁNDOR: Húszéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Adatok a Bakonyi Természettudományi Múzeum első két évtizedének történetéhez)
Tudományos munka A múzeumokban folyó munkával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben bizonyos fokig megoszlottak a vélemények. A hagyományos felfogás szerint a múzeum alapvető funkciója (kissé leegyszerűsítve a dolgot), a gyűjtés, konzerválás, megőrzés, tudományos feldolgozás, az eredmények publikálása, valamint állandó és időszaki kiállítások keretében a nagyközönség számára való bemutatása. Az utóbbi időben ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérő vélemények is felbukkantak. Eltekintve a szélsőséges álláspontoktól, intézményenként váltakozó mértékben visszaesett a gyűjteménygyarapodás, és előtérbe került a közművelődési tevékenység. A tudományos és közművelődési munka természetesen szervesen kiegészítheti egymást, csak meg kell találni a kettő közötti egészséges arányt. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot váltakozó sikerrel bár, de kezdettől fogva ez a törekvés jellemezte. Az érvényben lévő kötelező előírások alapján múzeumunkban is rendszeresen készültek ún. középtávú (5 éves), valamint éves munkatervek. Ezek összeállítását mindig is komolyan vettük, a teljesítésük terén viszont gyakran adódtak kisebb-nagyobb hiányosságok. Más múzeumokéval összevetve az eredményeket, különösebben nem kell szégyenkeznünk. A kutatómunka objektív mérése és főleg a különböző intézmények tevékenységének összehasonlítása sok nehézségbe ütközik. Támpontot jelenthetnek a gyarapodó gyűjtemények, feldolgozások, megjelent publikációk, elkészült kiállítások stb. Zirc esetében az eredmények elérésénél messzemenően tekintettel kell lenni arra, hogy az intézmény létrehozásánál nem a nulláról kellett indulni. Kezdve dr. Laczkó Dezsővel, nagymértékben alapozhattunk elődeink dicséretes tevékenységére. A Bakonyi Természettudományi Múzeum a hazai természettudományi muzeológiában betöltött szerepének értékelését nyugodtan rábízhatjuk az utókorra. Az azonban nem kétséges, hogy tudományszervezésben mindig élen jártunk. A két évtized folyamán az örökös pénzügyi nehézségek ellenére is lényegében végig sikerült fenntartani a dr. Papp Jenő által 1962ben életre hívott „A Bakony természeti képe" kutatóprogramot. Ehhez a kitartó szervezőmunka mellett természetesen nagyban hozzájárult a résztvevők minden elismerést és köszönetet megérdemlő, önzetlen, tudománypártoló hozzáállása. Érdemes kiemelni, hogy a jól működő Bakony-kutatás egyben követendő mintául is szolgált más — természettudományi részlegekkel rendelkező -vidéki múzeumoknak hasonló programok beindítására. ,A Bakony természeti képe" programról évente készült egy kisebb sokszorosított füzet, mely tartalmazta a résztvevők nevét, témájukat és többnyire az elért fontosabb eredményeiket is. Ezt megkapták a Bakony-kutató munkaközösség tagjai, de hozzáférhető a múzeum adattárában is. Általában 3-5 évenként megjelentettünk a múzeum évkönyvében egy olyan anyagot, mely az érintett időszak legfontosabb eredményeit összefoglalva tartalmazta (PAPP 1964, 1968, TÓTH 1973a, 1979, 1980, 1982b, 1985, 1991). A programmal kapcsolatban a felsoroltakon kívül még számos egyéb (nagyrészt ismeretterjesztő) írásból tájékozódhatnak az érdeklődők. 1991 augusztusának végén Zircen szerveztük meg a természettudományos muzeológusok (évente más-más megyében tartott), sorrendben a nyolcadik találkozóját. Ezen szokás szerint ez alkalommal is elsősorban a vidéki múzeumok munkatársai vettek részt. Az összejövetel hivatalos programjaként dr. Matskási István a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója tartott vitaindító előadást „Égető problémáink" címmel. Részben ehhez kapcsolódott témaként a múzeumokban adódó vállalkozási lehetőségekről szóló vita. Ezt követően a résztvevők megismerkedtek Zirc nevezetességeivel, valamint a múzeum gyűjteményeivel. A rendezvény másnapján az érdeklődők gyalogtúrán vehettek részt Gézaházáról az Ördög-árkon át Csesznekre. 1992. októberében már a múzeumi szervezetből kivált és jogilag, valamint gazdaságilag is önállóvá lett megyei intézményként szervezte meg a múzeum a //. Bakony-kutató Ankétot. A résztvevők számára megnyugtatóan hangzott, hogy a rendezvényen az intézmény új vezetője, Futó János geológus, hivatalosan is kinyilvánította, folytatni kívánják ,A Bakony természeti képe" programot.
