Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Tátika bazaltbarlangjai

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 7—1988 A TÁTIKA BAZALTBARLANGJAI ESZTERHÁS ISTVÁN Intimer ABSTRACT : Basalt caves of Tátika Hill. - Tátika is a basalt hill of double cone-frustum types settled onto sand in the western part of Bakony Mountains. As a result of its special erosion Tátika Hill is surrounded by steep walled rock-brink. Caves were formed in this brink Altogether 7 caves are known here. Genitically all of them had either tectonic or atectonic formation. A Tátika a Bakony nyugati részét alkotó vulkánikus hegycsoport legmagasabb, központi és igy névadó tagja. A Tátika-csoport bszelttekerós tenuhegyeit a Keszthelyi-hegységhez soroljuk. A Tátika hegye megyei jelentőségű természetvé­delmi terület. Nem hivatelosan deklarálva ugyan, de hazánk legrégibb termé szetvédelmi terlílete/nóhány évtizedes megszakitottsággal/ - melyet mér a mult században Festetics Pál nagy hozzáértéssel védett, ápolt és gondozott. A Tátiké morfológiai részei a genetikai különbözőségeket tükrözik. Alapját 280 - 320 m tengerszint feletti magasságig felső pannon /Unió wetzleri-s szint/ homokos rétegek alkotják. Erre települtek több szakaszban a vulkáni rétegek. Az első fázisban fekete, oszlopos elválásu bazaltot adó igen heves kitörésü résvulkáni tevékenység alakította ki az un. Alsó-Tátika széles piátóját. Az Alsó-Tátika mintegy 40-50 m vastag bazaltmeza, legmagasabb pontja a nyugati oldalon levő Szentkereszt /345 m/ sziklafok, déli orma a Tinóállás /vagy Tinó­szállás, Tinóhálás - 315 m/. A második eruptiv fázis kevés törmelókszóréssel kezdődő, majd szürke réteges bazaltot szolgáltató mér kevésbé heves centrális vulkáni tevékenység volt. A vulkán centruma a korábbi hasedékon vándorolt. E­lőbb a már meglévő Alső-Tátikai-plátó déli központjára szórt tufává alakult törmeléket, majd ettől északabbra szürke bazaltból felépítette a hegy legmaga­sabb kúpját, a Vár-kupot /FelBŐ-Tátika, Tátika-Várhegy - 413 m/. Valamivel ké­sőbb, tovább észak-északkelet felé vándorolva a vulkán centrumé, szintén szür­ke bazaltból létrehozta a külön névvel nem illetett két kisebb, az előbbihez simuló kúpot /398 m és 393 m/, velamint elkülönülve, távolabb a Farkas-hegy /377 m/ hosszanti halmát. A vulkán utolsó eruptiv működése során kevés vörös ­barna habos bazaltot /kenyérkövet/ préselt krátei felső zónájába. E szürke ba­zaltból álló kúpok meredeken emelkednek ki az Alsó-Tátika fennsikjából, megad­va a Tátika jellegzetes kettős csonkakup-formaját. A posztbazaltmozgások és a lepusztulás tekintélyes törmelékgyürüt vontak mind a Felső-, mind az Alsó-Tá­tika szálbanálló bazaltpereme köre. Az Alsó-Tátika fennsíkján un. bazaltdoli­nákat találunk - az egyikben kis tó foglal helyet. A pleisztocén vékony lösz­takarója nagyobbrészt már lepusztult, napjainkban már csak a keleti hegyláb vidékén található belőle kevés takarófoszlány. A Tátika bazaltjai petrográfiailag alaposan elemzett kőzetek /Tomanowszky, Harwood és mások/, melyet itt most nem kívánok részletezni, csupán egy-két jel­lemző eltérést emelnék ki más bazaltokkal való összehasonlításuk után. A finom­szemcsés erősen tömött, oszlopos elválásu fekete bezalt essexitgabbrodiorit tipusu bazanit. Fő tömegét az augit adja, zeolitok nemesek a hólyagokban, de az alapkőzetben is megtalálhatóak. 2-3 mm nagyságú olivin szemcsék vannak ben­ne, valamint mind a kozetelegyben, mind a zárványokban több a kalcit, mint más dunántúli bazaltok esetében. A kőzetőrlemóny tömény HCl-ben pezsegve oldódik és kb. 25 %-a oldatba megy /ez oldatban a legjelentősebb összetevő a CaO és a MgO/. A Tátika barlangjai az Alsó-Tátika többnyire meredek peremlépceőjében telálhe­tók. Genetikájukat illetően tektonikus és atektonikus keletkezésű barlangok. A bazaltperemben fellépő feszültségek okozta törések, elmozdulások és omlások alakították ki a barlangokat. Bevezetés

Next

/
Thumbnails
Contents