Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Tátika bazaltbarlangjai

1. Remete-barlang Egyéb elnevezései: Tátikai-remetebarlang, Tátikai-barlang, Tátika bazaltbarlangja, Tátikai-kőlik, Kélik, Kiilik, Tátikai-hasadékbarlang / a legutóbbi megtévesztő elnevezés, mert a hegy túlsó oldalán lévő barlang elfogadott nevével azonos !/ A Keszthely-sümegi ut mentén, Zalaszántó és Bazsi között van Hidegkutpuszta /autóbuszmegálló, autóparkoló, forrás/, mely kiindulási pontunk lehet a barlang felkeresésénél. Hidegkutról az országos kék turistajelzést követve menjünk kelet felé, a Tátika irányába. Előbb erdészeti üzemi uton, majd szekéruton haladunk, melyet kétszer keresztez a kék+/kereszt/ jelzésű ösvény. A második kereszteződésben térjünk rá jobbra /dél felé/, majd az ösvényt elhagyva az erdőben a balra egyre emelkedő törmeléklejtőn a Szentkereszt aljába, az impozánsan magas bazaltfal tövébe érünk. Kövessük a bazaltfal vonalát dél felé az úttalan, bozótos törmelék felső zónájában /valamikor e részen vezetett a zöld, illetve a zöld + jelzésű turistaösvény - néhol még látható a jelzés, de már teljesen járatlan/. Elhaladva néhány szép, oszlopok alkotta bazaltformáció mellett /Legyező, Gótikus kapu/ 300 m után érünk a Remete-barlang észak felé néző bejáratához. A barlang igen régóta ismert üreg, története a régmúlt homályába vész. Valószinüleg a Tátika és Zalaszántó közti Tatár-kuti-rét halmaiba temetkezett hallstattkori nép is ismerte. A középkorba nyúlik vissza Kisfaludy: Tátika mondája, mely először emliti. Az Alsó-Tátika korai védősáncait /i.e. a II. évezred/ és a Felső-várat épitők, használók is /1242-45 között épitette Tátika főnemes/ megtalálhatták. A mult század derekától aztán megjelenik neve a turisztikai, az ismeretterjesztő irodalomban, valamint a szakpublikációkban, de részletes leirást nem olvashatunk róla. 1,20 m széles, 3 m magas bejáratát 45 lejtésű 3,20 m hosszú, egyre alacsonyodó akna követi. Az akna aljától 3,50 m hosszú, 50 cm széles és ugyanilyen magas kuszófolyosó vezet tovább a barlang egybefüggő hatalmas repedésjáratába. A barlangot alkotó repedés iránya megközelitőleg 330 - 150. - A korábbi Írások északi, vagy északkeleti irányúnak adják meg. - A bizonytalanság, az eltérés abból adódik, hogy a befoglaló kőzet vastartalma magas, emiatt a kompasz mágnestűjét eltériti. Mi, miután észleltük az előbb emiitett jelenséget, ,a barlang repedésének irányát az üregből kihúzott zsinór Naphoz való tájolásával határoztuk meg /optikai műszer hiján bizonyára néhány fok pontatlansággal, de a mágneses módszertől sokkal pontosabban/. A barlangot alkotó repedés nem egészen függőleges, hanem fölfelé mérve 10-12 -ot kelet felé eltér. A barlang repedésmenti vízszintes kiterjedése 21,30 m, függőleges kiterjedése 20,40 m, szélessége viszont csak átlagosan 40-50 cm. A fekete oszlopoktól bordázott szük repedésben az ember fényképalbum lapjai közé szorult hangyának érzi magát. A barlang legszélesebb része mindjárt a bejárati kuszófolyosó után van,itt a szélesség 120 cm egy 3 m-es szakaszon, de a magasság tul van a 10 m-en. A további szakaszt a középre beszorult kövek osztják meg, melyben 50 cm-es a széles ség. A repedés alsó zónájában célszerű továbbhaladni a nagyjából 40 -os lejtésű törmelékes fekün /6 m hosszban/, melyből aknák nyilnak lefelé. Ez aknákat veszélytelenül át lehet lépni, mert a szük repedésben könnyű kitámasztania magát az embernek. Az első, kisebbik akna 2 m-t huz lefelé a bejáratnak hajolva, a második már 7 m-es - szintén a bejárat felé tartó mélyülés. Ez utóbbi aknában van a barlang legmélyebb pontja 12 m-rel a bejárat alatt. A második akna peremétől kissé lankásabban, 20 -os lejtéssel haladhatunk tovább oldalt fordult testtel a már csak 40 cm szélességű, 6-10 m magas repedésben 6,50 m-t a következő aknáig, melyen tul már csak 2 m-t lehet előrehaladni. A végponti akna 3 m-es és ugyancsak a bejárat felé hajlik. A végpontnál 20-25 cm-es a szélesség, igy ezen továbbjutni lehetetlen. A végpont körül a mennyezet is alacsony - beszorult kövek alkotják, melyek rései között még néhány métert lehet fölfelé és előre is bevilágitani. A barlang összhossza 39,20 m. Bejárásához egyszerű barlangjáró alapfelszerelés, lámpa szükséges. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tekint jük. A repedés alkotta barlang kialakulását azzal magyarázzuk, hogy a bazaltmeza pereme meredek falat alkotva leszakadozik, mert a homokos réteggel való alátámasztása instabil. A meglazult alátámasztás következtében feszültség lép fel a bazaltperemben, mely előbb-utóbb megreped. E repedések egy része párhuzamos a perem sikjával, más része erre merőleges. A bazaltperemmel párhuzamos repedések mentén többnyire leomlik egy-egy bazaltszelet a törmeléklejtőt növelve ^anyagával . A Kemete-barlang képződésénél nem ez, hanem a ritkább eset fordul elő. A repedéssel elvált bazaltszelet nem omlott le, hanem csupán alja csúszott kijjebb és lefelé, teteje pedig nekitámaszkodott a szálban maradt részekhez. E keletkezés jól szemlélhető a barlang hasadékfolyósójában. A repedés az oszlopok mentén alakult ki, igy a barlang fala az oszlopoknak megfelelően "bordázott A két fal bordázottsága egybeillő, de egymástól átlagosan 40-50 cm távol van-