Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. MARIÁN MIKLÓS: A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője

Meg kell őrizni a még természetes állapotban lévő amfibia—reptilia élőhelyeket. Nemcsak nagy természetvédelmi területekre van szükség, de kisebb szaporítóhelyek megőrzésére is, (Akár egy pataklefűződésből keletkezett tócsa ideiglenes megőrzésére, vizének a lárvák átalakulásának idejére szóló biztosítására is gondolhatunk.) Küzdeni kell az iparnak és technikának a természetes állapotban lévő területekre való behatolása ellen. Szép dolog a rekultiváció az ipari működés (fém-, kő-, olajbányászat) befejezése után, de tudnunk kell, hogy az évezredek alatt kialakult talaj mikrovegetációja, mikrofaunája, vízháztartása (amelyek a flóra és fauna kialakulását befolyásolják) csak hosszú idő után áll helyre. Az elpusztított, elűzött kétéltűek, hüllők talán már nem települnek vissza, mert nem alakulnak ki számukra megfelelő ökológiai viszonyok. Nem biztos, hogy természetvédelmi szempontból célravezető az a néhány helyen bevezetett módszer, hogy a védett terület egy része kirándulóhelyül is szolgál. Jobb e két célra egymástól távol eső területeket kijelölni. Nincs megoldva a természeti tájakon átvezető műutakon áthaladó herptihák kérdése sem. Évenként sok száz, a petéző helyre vándorló barna és zöld varangyot, sütkérező fürge gyíkot, erdei siklót gázolnak el a gépkocsik. Vannak olyan országok, ahol ezeknek az állatoknak a tömeges vándorlása idejére másfelé terelik a közúti forgalmat. Vízpartok agyonvert békatetemei, erdei utakon heverő, szétvagdalt törékenygyík tetemek, fákra, bokrokra aggatott erdei sikló, rézsikló, vízisikló huüák bizonyítják, hogy még sok és a jelenleginél hathatósabb természetvédelmi oktatásra, fölvilágosító munkára van szükség az iskolákban és az erdei munkások között. Herpetofaunánk fennmaradása természetvédelmünk hatékonyságától függ. IRODALOM—LITERATUR BOHN P. (1966): A sümegi kréta korú teknőslelet - Földtani Közl.XCVL, I.: 111-116 DELY O. GY. (1955): Some Data to the Fossü Herpetofauna of the Lambrecht Kálmán Cave of Varbó, Hungary-Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 6:83-86. ENTZ G.-SEBESTYÉN O. (1942): A Balaton élete- Kir. M. Termtud. Társulat, Budapest, pp. 366. ERNST J. (1960): A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportja vezetőségének beszámolója — MTA Biol. Csoport Közi. IV/1-2. FEJÉRVÁRYNÉ, LÁNGH, A. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Amphibien Teü des ungarisches Faunenkataloges - Fragm. Faun. Hung. 6., 2:42-48. ILOSVAY GY. (1985): Az Északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról - Folia Mus. Hist.nat. Bakonyiensis (Megjelenés alatt) JAEKEL O. (1911): Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből. In: Lóczy L. (18971918): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Budapest, III. k. Függelék: 188. KORDOS L. (1984): A bodajki Rigó-lyuk újholocén kitöltésének vizsgálata- Foüa Musei Hist.-nat Bakonyiensis, 3:31-42. MARIAN M. (1987): A Zsebe kétéltű és hüllő világa (Kézbat) MARIÁN M.-MARIÁN O. (1980): A fenyőfői ősfenyves kétéltűi és hüUői — A Veszprém Megyei Múz. Közi. 15:189-196. MARIÁN M.-TRASER GY. (1978): Sopron környékének kétéltű-hüllő világa - Soproni Szemle 32. évf. 2. sz. MÉHELY L. (1897): Kétéltűek és csúszómászók. In: Lóczy L.: (1897): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának eredményei 2.1:213—218. SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazughegység herpetofaunájához — Állati Közi. XLV. 3-4:123-131. STUGREN, B.-KOHL, S. (1980): S y nöko logische Gliederung und Ausbreitungsgeschichte der Amphibien und Reptilien Südosteuropas - Wiss- Ztschr. Fridricli Schiller-Uni ver. Jena, Math.-Naturwiss. R. 29. Jg. H. 1. TÓTH S. (1984): Kbándulási kalauz. 3. Túrák a Bakony hegységben — Orsz. Pedagógiai Intézet, Budapest. VARRÓK S. (1955): Az 1950-53. évi bakonyi barlangi ásatások őslénytani eredményei - A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1953. évről. WERNNER, F. (1922): Reptilien und Amphibien. In: Das Tierreich 3. 1. pp:140.