Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. TÓTH SÁNDOR: A Bakony hegységben folyó fürkészlégy-kutatás (Diptera: Tachinidae)

1. ábra: Tachinidaegyűjtő-helyek jelölése a Bakony hálótérképén, 2,5 x 2,5 km-es alháló szerinti bontásban Abb. 1: Die in die Netzkarte des BakonyGebirges eingetragenen Sammelplätze von Tachinidaen (Einteilung von 2,5 x 2,5 km). «0 70 80 90 00 10 »TO»» megfelelő bontásban. A térképre rajzolt jelek egy része persze több gyűjtőhelyet is magába foglal, de így is jól szemlélteti, hogy a gyűjtőmunka gyakorlatilag az egész hegységre kiterjedt. A térkép természetesen jól jelzi az ún. fehér foltokat is, ahonnan eddig hiányoznak a gyűjtések. A Bakony hegység Tachinidaegyűj tő-helyeinek kódjegyzékét itt helyszűke miatt nem közöljük. A jegyzéket az érdeklődők megtalálhatják a Bakonyi Természettudományi Múzeum fürkészlégy gyűjteményéről készült dolgozatban (TÓTH 1986). Színesdián bemutatott fajok rövid jellemzése Mondanivalóm szemléltetésére a rendelkezésre álló színesdia anyag segítségével bemutatok néhány a hegységben előforduló fajt és röviden jellemzem is ezeket az áüatokat. A sort két nagyon fontos gyapjaslepke parazitával kezdem. Exorista larvarum (LINNAEUS, 1758) Csaknem az egész Palearktikumban elterjedt, hazánkban főleg a sík és a dombvidékeken gyakori. A Bakony hegységnek elsősorban a peremterületehői ismerjük. Imágója május végétől október elejéig rajzik, évente 2 nemzedéke van. Erősen polifág faj, gazdái között mintegy 60 lepkefaj hernyója, köztük több fontos kártevő (Lymantria dispar L., Leucoma Salicis L. stb.) szerepel. Blepharipa pratensis (MEIGEN, 1824) Európának főleg a melegebb éghajlatú területein gyakori, de Ázsiában keletre Japánig megtalálható. Hazánkban általánosan elterjedt, a Bakonyban is főleg tölgyerdőkben jelentkezik nagyobb számban, ha a gyapjaslepke elszaporodik. Május-júniusban rajzik, évente csak egy nemzedéke van. A gyapjaslepke legfontosabb parazitái közé tartozik. Másik gazdaállata a fenyőpohók (Dendrolimus pini L.). A nőstény apró petéit a gazdaáüat közelébe, az annak táplálékául szolgáló levelekre rakja, így azok a táplálékkal jutnak be a hernyó szervezetébe. Compsilura concinnata (MEIGEN, 1824) Európától Japánig megtalálták. Magyarországon általánosan elterjedt, a Bakonyban is gyakori. Legpolifágabb fürkészlégy fajunk, melyet Európában eddig több mint 100 lepkefaj hernyójából és néhány levéldarázs álhernyóból is kineveltek. Imágója májustól szeptemberig rajzik, évente több nemzedéke van.