Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. TÓTH SÁNDOR: A Bakony hegységben folyó fürkészlégy-kutatás (Diptera: Tachinidae)

Nemorilla floralis (FALLÉN, 1820) Európától Japánig gyűjtötték. Hazánkban nem gyakori, a Bakonyban is csak szórványosan fogható. Imá­gója májustól októberig rajzik, évente több nemzedéke van. Valószínűleg erősen polifág, de pontos gaz­daköre nem ismert, mert régebben gyakran összekeverték a másik Nemorilla fajjal (maculosa MEIG.). Gazdái zömmel a molylepkék, magam a csalánmoly (Haritala ruralis SC.) hernyóiból neveltem ki. Lydella stabulans (MEIGEN, 1824) Európából, Szovjet Közép-Ázsiából és Szibériából ismerjük. Magyarországon nem ritka, főleg a sík vidé­keken fordul elő. Imágója júniustól szeptemberig repül, évente két nemzedéke van. Elsősorban bagoly­lepkék növények szárában élő hernyóiban élősködik. Petéit a hernyót tartalmazó növényre rakja, a peték­ből kikelt lárvák ingaszerű mozgással keresik meg a gazdát. Bessa parallela (MEIGEN, 1824) Széles elterjedésű faj, melyet Európától Japánig megtaláltak. Magyarországon sem ritka, különösen a Bakony hegységből ismerjük sok lelőhelyét. Imágója májustól-szeptemberig rajzik, évente 2 vagy több nemzedéke van. Mérsékelten polifág, eddig mintegy 30 gazdáját ismerjük. Elsősorban molylepkék, főleg Hyponomeuta fajok hernyójának prazitája. A Bakony hegység több pontján gyűjtött Hyponomeuta cog­natellus HUBN. bábokból nagy számban neveltem ki. Linnaemyia media ZIMIN, 1954 Európából és Ázsia néhány pontjáról mutatták ki. Hazánkból (a Bakony hegységet is beleértve) szórvá­nyosan található. Gazdaállatát még nem ismerjük (egyéb Linnaemyia fajok bagolylepke és medvelepke paraziták). Dinera ferina (FALLÉN, 1816) Európa nagyrészében megtalálható, de Nyugat-Szibériában is honos. Magyarországon főleg a hegy­vidékeken gyakori, a Bakonyból különösen sok lelőhelye ismert. Gazdaáüatát biztosan nem ismerjük. Fában élő bogárlárvából nevelték ki, melyről feltételezték, hogy a Dorcus paraüelepipedus L. lárvája. Tachina grosso (LINNAEUS, 1758) Európában, Szibériában és Mongóliában gyűjtötték. Magyarországon szórványos előfordulású. A leg­nagyobb testű Tachinidae fajunk, lárvája lepkehernyókban fejlődik (Macrothylacia rubi L., Lasiocampa quercus L., Pachygastria trifohi D.-SCH., Hyloicus pinastri L.). Gymnochaeta viridis (FALLÉN, 1810) Európa nagy részében megtalálták, de előfordul Szibériában és Mongóüában is. Magyarországon szórvá­nyosan gyűjthető. Jellegzetesen tavaszi áüat, imágója ápriüs-májusban rajzik, a hímeket leggyakrabban napsütötte fatörzseken figyelhetjük meg. Elsősorban rejtett életet élő bagolylepkék parazitája. Cylindromyia brassicaria (FABRICIUS, 1775) A Palearktikum nagy részében előfordul, Magyarországon főleg a hegyvidékeken helyenként gyakori. Gazdaállatai különböző poloskafajok (Graphosoma üneatum L., Dolycoris baccarum L., Peribalus verna­üs WOLFF, Aelia rostrata BOHEMAN). Ectophasia crassipennis (FABRICIUS, 1794) Európa középső és déli övezetében található, de nem hiányzik Nyugat-Szibériából és Japánból sem. Ma­gyarországon főleg a hegyvidékeken, így a Bakonyban is gyakori. Poloskák parazitája: Eurygaster fajok, Graphosoma lineatum L., Dolycoris baccarum L., Palo mena prasina L., Eurydema oleracea L, Rhaphi­gaster nebulosa PODA stb.

Next

/
Thumbnails
Contents