Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. NÓGRÁDI SÁRA – DR. UHERKOVICH ÁKOS: A Bakony hegység és környéke tegzesfaunája, I. (Trichoptera)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 A BAKONY HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE TEGZESFAUNÁJA L (TRICHOPTERA) DR. NÓGRÁDI SÁRA—

DR. UHERKOVICH ÁKOS Janus Pannonius Múzeum, Pécs ABSTRACT: Caddishly fauna of the Bakony Mountains and environs, I. /Trichoptera/ - Since ÚJHELYI'

s comprehensive paper more than 8200 caddisfly specimens were collected and elaborated from the area. This large material belongs to 87 species made allowance for the earlier data. All localities, dates, number of males and females are presented. Some remarks on the trichoptera fauna, on rare species and results of quantitative examinations are given. BEVEZETÉS A hazai tegzesfauna kutatása az elmúlt évtizedekben meglehetősen hiányos volt. Alapos kutatások híján hazánk legtöbb vidékéről még szinte semmit sem tudunk e tekintetben. Nemcsak közzétett adatok nincsenek, hanem sok helyen még gyűjtés sem folyt rendszeresen. Aránylag jól ismert a Bükk és a Mátra tegzesfaunája /KISS 1979, 1981, ÚJHELYI 1974, 1985/, jóval kevesebb publikált adat áll rendelkezésünkre a Zempléni-hegységből /OLÁH 1967/ és NyugatMagyarországról /ÚJHELYI 1983/. Az utóbbi időben a Dél-Dunántúlról aránylag sok elterjedési adatot közöltek /NÓGRÁDI et al. 1985/. A Bakony tegzesfaunája még csak kevéssé ismert. Néhány régi, szórványos adattól eltekintve csak ÚJHELYI / 1979/ közölt jelentősebb számú fajt innét. A hatalmas kiterjedésű Bakony és a hozzá szorosan kapcsolódó Balaton-felvidék természeti viszonyait számos korábbi tanulmány tárgyalta már, itt tehát erre nem szükséges kitérnünk. Témánk szempontjából legfeljebb a terület vízrajzi viszonyairól érdemes röviden megemlékezni. A Bakony, mint elsősorban mészkőből és dolomitból felépült hegység, felszíni vizekben szegénynek mondható. Ezek a vizek viszont erősen terheltek ipari, bányászati vagy háztartási szennyvizekkel. Némelyik vízfolyás minősége már olyan rossz, hogy abban élet alig van /pl. Cuha, Séd/. A tisztább vizek is helyenként erőteljesebb szennyezést fogadnak be, de ezek öntisztító képessége többé-kevésbé megmarad még. A bányászat miatt sok forrás elapadt i mivel a mélyben a vízvezető rétegeket megsértették. A bányába ömlő vizeket - amely tulajdonképpen tiszta karsztvíz - helyenként igen jelentős mennyiségben és állandóan a felszínre szivattyúzzák és így egyes vízfolyások /pl. Meleg-víz/ szintje állandóan magas szinten van. A Bakony területén néhány természetes eredetű, félig-meddig elmocsarasodott tó /pl. Öcs: Nagy-tó, Balatonhenye/ és ezeknél jóval több mesterséges állóvíz / halastavak, bányatavak/ van. Nem mellékes a terület tegzes faunájának szempontjából az sem, hogy dél felé a Balaton határolja a vizsgált tájat.