Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. NÓGRÁDI SÁRA – DR. UHERKOVICH ÁKOS: A Bakony hegység és környéke tegzesfaunája, I. (Trichoptera)

A területről először a Fauna Regni Hungáriáé közölte 16 faj előfordulását 6 lelőhelyről /MOCSÁRY 1900/. Később PONGRÁCZ /1914/ megismételve az előbbi adatokat, 2 további fajt és 3 újabb lelőhelyet említ meg dolgozatában. BOGA /1936/ a Balatonban és az abba beömlő Aszófői-patakban gyűjtött tegzeslárvákat. Adatai között - nyilván a lárvák határozás körüli bizonytalanságok és nehézségek miatt - számos olyan van, amelyet nem fogadhatunk el mai ismereteink szerint. Éppen ezért az ő adatait nem vehetjük figyelembe. Több, mint 3 évtizedes szünet következik ezután. ÚJHELYI /1971/ a hazai Leptoceridák feldolgozása során 7 fajt említ a Balaton-felvidékről illetve a 3alaton északi partjáról. Ugyanő írja meg az első összefoglaló jellegű munkát: más rovarcsoportok mellett a Trichopterákat is feldolgozta és 63 fajt közöl számos lelőhelyről /ÚJHELYI 1979/. Később a Rhyacophila, majd a Hydropsyche nemzetség országos adatai között is említ bakonyi és Balaton-felvidéki lelőhelyeket /ÚJHELYI 1981, 1982/. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER Az előzőekben említett egyetlen összefoglaló bakonyi közlés kéziratának lezárása óta 12 év telt el. Ez idő alatt, különösen 1982-86 folyamán, igen jelentős mennyiségű anyag, több, mint 8200 példány gyűlt össze a vizsgálati területről. Ez az anyag többféle eredetű. 1. Fénycsapdák. A területen számos, különböző célú fénycsapda működött. Ezek jórésze a mezőgazdasági kártevők céljaira telepített prognosztikai fénycsapda volt /pl. Olaszfalu, Eplény, Bakonyszombathely, Hétházpuszta, Gógánfa, Nemesgulács, Csopak/. Anyagukból csak egy kis töredékhez jutottunk hozzá. Több olyan fénycsapda is állt a Bakonyban, amelyet lepidopterológiai kutatási céllal telepítettek. Ezek közül a dudari, tihanyi és a tési csapda teljes vagy megközelítőleg teljes tegzes anyagát sikerült feldolgoznunk. KÍT mondottan a tegzesfauna kutatását szolgálta Bakonynánán, a Gaja-patak partjára felállított fénycsapda. Ez 1984-85 folyamán több, mint 3700 tegzest fogott, mintegy 45 %-át az általunk feldolgozott teljes bakonyi anyagnak. A dudari fénycsapda, amelyet eredetileg lepidopterológiai vizsgálatra állítottak fel, ugyancsak kitűnően használható anyagot szolgáltatott /közel 1400 tegzest, a teljes bakonyi anyagnak mintegy 17 %-át/. 2. A személyes gyűjtések is jelentősek voltak. Igy aránylag kevés anyagot nyertünk,. azonban sok fajról és számos új lelőhelyről szereztünk információkat. Tóth Sándor ás Szabóky Csaba alkalmilag, Ábrahám Levente rendszeresen megőrizte és eljuttatta hozzánk a gyűjtéseik során fogott tegzeseket. Uherkovich Ákos 1982 és 1986 között több alkalommal járt a vizsgálati területen, azonban gyűjtési eredményei meglehetősen szerények voltak. 3. Feldolgoztuk a Természettudományi Múzeum /Budapest/ tegzes anyagát is. Ezek részben fénycsapdákból származnak /Keszthely, Csopak/, más részüket az ott járt kutatók gyűjtötték alkalmilag /Agócsy P., Gyarmathy, Mihályi F., Móczár L., Pazsiczky S., Soós Á., Steinmann H., Szőcs J., Tallós P., Tóth G./. Gyűjtéseik közül különösen figyelemre méltó a Szőcs J. által fogott Phryganea bipuncta RETZ. /Tihany, 1985.VI.5./.