Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)

Elterjedése: Európa, Elő- és Közép-Ázsia, Szibéria. A Bakony hegységben csak a Balaton-felvidéken gyakori. Balatonszepezd 1976. VI. k, tn: Prunus spinosa L., Prunus domestica L. leg. PA, PL és SzD BTM - Balatonudvari 1976. VI. k, tn: Prunus spinosa L. leg. PA mgy - Berhida .1951. VI leg. SzV TM - Csopak: Nosztori-völgy*kbe, k, 1980. V. leg. PA mgy - Sáska: Agár-tető 1978. IV. leg. RI mgy - Tihany 1922. VI. leg. BE TM - Ugod 1978. VI. leg. SzD BTM - Várpalota 1969. VI. k, tn: Prunus spinosa L. leg. PJ, 1978. VI. leg. MeM BTM - Veszprém 1955. V. leg. MM BTM. Rhynchites giganteus KRYNICKI, 1832. Körteeszelény Tápnövényei a Pyrus-, Crataegus-, Malus- és Mespilus-félék. Életmódjáról csak keveset tudunk. A nőstény a petéket a gyümölcsbe rakja, majd a gyümölcs szárát elrágja s az leesik a földre. Elterjedése: Közép- és Dél-Európa, Elő- és Közép-Ázsia. A Bakony hegységben nem gyakori. Balatonudvari /ia/ - Csopak: Nosztori-völgy kbe, k, 1980. V. leg. PA mgy - Tés 1980. V. leg. RI mgy. Rhynchites bacahus /LINNÉ, 1758/ - Almaeszelény Tápnövényei a Malus-, Cydonia-, Pyrus-, Prunus-, Crataegus- és Cotoneaster-félék. Tavasszal a bogarak a tápnövény fiatal leveleivel táplálkoznak, majd a zöld gyümölcsöt is megrágják. A nőstény a zöld gyümölcsbe lyukat rág, s ebbe helyezi petéjét. A gyümölcs szárát félig elrágja, s igy az később leesik a földre. A gyümölcs megrágása következtében az moniliás lesz és elpusztul. A benne levő lárva először a gyümölcs húsával, majd behatolva a magházba, a magokkal táplálkozik. A lárvák fejlődésmenetében fontos szerepe lehet a moniliának, ugy mint a Coenorhinus aequatus /1./ fajnál. A kifejlett lárvák a földben üreget készitenek maguknak és bebáozódnak. Irodalmi adatok szerint ez a nyugalmi állapot egy évig is eltarthat. Nálunk azonban valószinüleg csak egy éves a fejlődése, tehát már nyár végén bebábozódik. A kikelő bogarak enyhe ősz esetén már ősszel előjönnek a talajból, felkeresik a tápnövényeiket és táplálkoznak. A hideg idő beálltával visszahúzódnak a talajba, ahol áttelelnek. A Bakony hegységben az őszi megjelenését három adat igazolja. /Hódosér, ÉB 1957. VIII. leg. PJ BTM - Ábrahámhegy, Bf. 1968. X. leg. ZG BTM - Tihany 1983. X. leg. PA BTM/. Elterjedése : Európa, Elő- és Közép-Ázsia, Szibéria. A Bakony hegységben gyakori. Agártető 1978. IV. leg. RI mgy - Alsóörs' Bf. 1978. IV. k, tn: Malus domestica BORKH. leg. PL mgy - Ábrahámhegy Fb. 1968. X. leg. ZG BTM - Badacsony /ia/ Bakonycsernye: Kisgyónbánya 1980. V. leg. Pl és PA mgy - Bakonvszentlászló, Vinye: Hódor-ér ÉB 1957. VIII. leg. PJ BTM - Balatonalmádi 1964."iV. leg. PJ BTM Balatonarács: Koloska-völgy- 1978. IV. leg. PA mgy - Balatonederics /ia/ - Balatonhenye 1978. IV. leg. PA mgy - Balatonszepezd 1976. V. k, tn: Malus domestica BORKH, leg. PL és PA mgy - Balatonudvari 1976. V. k, tn: Malus domestica BORKH, leg. PA, 1978. IV. leg. Ri mgy - Berhida /ia/ - Hárskút: Esztergáli-völgy 1983. V. leg. PA BTM - Kékkút Bf. 1968. IV. leg. TL BTM - Köveskál Bf. /ia/ - Lovas Bf. 1977. IV. k, tn: Malus domestica BORKH. leg. PA mgy- Nagyvázsony /ia/ - Pápa 1901. V.leg. WF TM - Sáska: Agár-tető 1978. IV. leg. RI mgy - Tihany 1922. VI. leg. BE TM, 1983. IV. leg. SzD és PA, 1983. X. k, tn: Prunus domestica L. leg. PA BTM - Ugod 1973. IV. leg. Bj BTM - Vászoly Bf. 1978. IV. leg. MV mgy - Zirc: Cuha-völgy ÉB 1957. VI. leg. PJ BTM Thynchites lenaeus FAUST, 1891 - Déli eszelény Tápnövényei a Pyrus-félék. Életmódját nem figyelték meg, csupán annyit tudunk róla, hogy a lárvák a gyümölcsben fejlődnek. Elterjedése : Közép-Európa, Elő-Azsia, Kaukázus. A Bakony hegységben nagyon ritka. Balatonarács: Koloska-völgy 1983. IV. k, tn: Pyrus achras GäRTN. leg. PA mgy Balatonfüred /ia/ - Zirc: Cuha-völgy ÉB 1957. VI. leg. PJ BTM. Byctiscus betulae /LINNÉ, 1758/ - Szőlő levélsodró Tápnövényei a Vitis-, Pyrus-, Malus-, Cydonia-, Corylus-, Populus-, Betula-, Tilia-, Fagus-, Carpinus-, Castanea- és Salix-félék. A bogár tehát polifág. Megfigyelték, hogy a szőlőn mindig zöld, a gyümölcsfákon pedig kék szinü bogarakat találtak. Kora tavasszal a telelőhelyüket elhagyó bogarak a fiatal levelekkel táplálkoznak. A nőstény a petéit saját maga készitette levélsodratba rakja. Ha a tápnövény levelei kicsik, akkor több levelet sodor egybe, ha a levél megfelelő nagyságú, akkor csak egy levélből készit sodratot. A levél szárát megrágja, s igy megzavarja alevél nedvellátását, ezért az elfonnyad. A levél fonnyadását sietteti azzal is,hogy a levelet több helyen megrágja, majd a petéit egyenként, kis kirágott lyukakba rakja az Összetekert levélrétegek közé. Kb. 5-8 db petét rak egy sodratba. Az elszáradt sodrat csak néhány hét múlva esik le a földre. Az 5-8 nap alatt kikelő lárvák a levél szöveteivel táp-