Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)

2. ábra: Eszelények gyűjtési helyei a Bakony hegységben, II. Abb. 2 : Attelabidae Fundorte im Bakony-Gebirge, II. lálkoznak. Szükséges a fejlődésükhöz az állandó nyirkosság, melyet harmat vagy eső formájában kapnak meg. A levélsodrat teljes kiszáradása a lárvák pusztulását okozhatja. A 3-4 hét alatt kifejlődött lárva a talajban egy üreget készit és ebben bábozódik. Két hét bábállapot után kibújik a fiatal bogár, mely már ősszel felkeresi tápnövényeit. A hideg idő beálltával áttelelésre alkalmas helyet keres, többnyire a talajban. Szőlősökben gyakran találkozunk a bogarakkal vagy levélsodrataival, károkozása azonban nem veszélyezteti a szőlőt. Elterjedése : Európa, Elő- és Közép-Ázsia, Szibéria. A Bakony hegységben gyakori. Bakonybél: Gerence-völgy 19 83. V. leg. PA BTM - Bakonybél: Vörös János-séd ÉB 1983. IX. leg. PA BTM - Bakonyszentkirály: Zörög-tető 1983. IV. leg. SzD BTM Bakonyszentlászló: Vinye ÉB 1982. VI. leg. 01 mgy - Bakonyszentlászlő, Vinye: Hódos-ér ÉB 1957. XI. leg. PJ BTM - Balatonederics 1903. IV. leg.GyJ TM - Berhida /ia/ - Eplény 1977. IX. leg. PA mgy - Fenyőfő 1979. V. leg. PA mgy - Fenyőfő: Kék-hegy MB 1982. X., 1983. V., X. leg. PA BTM - Hárskút: Esztergáli-völgy 1982. IV. leg. TS és PA mgy - Iharkút 1969. V. leg. PJ BTM - Kapolcs Bf. 1968. V. leg. PJ BTM - Káptalanfüred Bf. 1980. IX. leg. NF BTM -Padragkut: Kab-hegy 1979. V. leg.RI mgy - Pápa 1898. leg. WF TM - Páuateszér /?/ leg. WF TM - Pécsely Bf. 1977. IV. leg. RI mgy - Pénzesgyőr - 1982. VI. leg. 01 mgy - Porva 1983. I. t, leg. PA és RI mgy - Tihany /ia/, 1983. IV. leg. SzD és PA, 1983. X. leg. PA BTM - Ujdörögd DB 1964. V. leg. PA mgy - Veszprém 1955. VI. leg. MM BTM. Byetiscus populi /LINNÉ, 1758/ - Nyárfa levélsodró Tápnövényei a Populus-félék. Kora tavasszal a bogarak a nyárfa leveleivel táplálkoznak. Miután megerősödtek, a himek megverekszenek nőstényeikért. A középső és hátsó pár lábukkal kapaszkodva, előtoruk tüskéit fegyverként használva, az első pár lábukkal átkarolják egymást, s igyekeznek az ellenfelet kimozdítani egyensúlyából. A him megvédi nőstényét az idegen hímektől. A nőstény rendszerint egy, ritkábban két levélből készit levélsodratot ivadékai számára. A levél szárát megrágja és igy az elfonnyad. Levélsodrás közben a levelet többször megsebzi. Petéit a félig kész levélsodrat régetei közé rakja. Egy levélsodratba 1-3 petét rak. A him segit a nősténynek a levélsodrásban. A száradó levélsodrat leesik a földre. A lárvák a pusztuló levél szöveteivel táplálkoznak. A kifejlődött lárva kirágja magát a levélsodratból és a talajban üreget készit magának, ahol bebábozódik. Az uj imágó már ősszel előjön a talajból és felkeresi tápnövényét, majd a hideg idő közeledtével telelőhelyet keres a talajban.