Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)
Elterjedése : Európa. A Bakony hegységben gyakori. Balatonarács: Koloska-völgy, Bp. 1976. VI. k, tn: Quercus, leg. PA mgy - Balatongyörök 1954. V. leg. LR TM Balatonszepezd 1976. V. leg. PA mgy - Balatonudvari 1976. V. k, tn: Quercus, leg. PA mgy - Barnag, Bf. 1978. V. leg. PA BTM - Berhida /ia/ - Csesznek, Cézaháza: ördög-árok, ÉB 1957. V. leg. PJ: 1983. V. leg. PA BETM - Padragkut 19 78. V. leg. RI mgy - Pula 1978. V. leg. AL BTM - Tihany 1983. IV. leg. PA BTM Vállus, Kh. 1964. V. leg. PJ; 1978. V. leg. AL BTM. Lasiorhynchites serieeus /HERBST, 1797/ Kakukk eszelény Tápnövényei a Quercus-félék. A bogarat azonban csak ott találjuk meg, ahol eszelénytársa az Attelabus nitens /SCOPOLI/ is megtalálható. A nőstény petéi számára nem készit levélsodratot, hanem az Attelabus nitens /SCOPOLI/ félig elkészült levélsodratába helyezi petéjét, miközben az a levél sodrásával van elfoglalva. A kakukkmódra viselkedő nőstényt ha észreveszik, az Attelabus nőstények elzavarják, de az többször is visszarepül petét rakni. Ha már csak elkészült sodratot talál, annak oldalába lyukat rág, s ebbe rakja petéjét. Egy levélsodratba csak egy nagy fehér petét rak, mig az Attelabus nősténye 2-3 kisebb és sárgás szinü petét rak. A lárvák a levélsodratban a levél szöveteivel táplálkoznak. A földre leeső levélsodratban telel át és kora tavasszal bábozódik. A kikelő bograk érési táplálkozás után párosodnak. A himek megverekszenek egy-egy nőstényért. Fürge mozgású, jól repülő bogarak. Különleges életmódja miatt PRELL 1926-ban a Coccygorrhynchites alnembe sorolta. Elterjedése : Európa, Dél-Szovjetunió, Észak-Afrika. A Bakony heységben gyakori. Balatonudvari 1976. VI. k, tn: Quercus, leg. PA mgy- Barnag, Bf. 1978. V. k, tn: Quercus, leg PA BTM - Berhida /ia/ - Felsőörs, Bf. 1966. V. leg. PJ BTM- Fenyőfő 1982. VI. leg. 01 mgy - Keszthely /ia/ - Nagyvázsony /ia/ - Németbánya 1967. V. f. leg. PJ BTM - Padragkut 1963. V. /Querceto Potentilletum albae/ leg. PJ BTM Pula, Bf. 1982. VI. leg. MV mgy - Tés 1980. V. leg. PA mgy - Ugod 1973. V. leg. BJ BTM - Vállus, Kh. 1969. V. leg. PJ BTM - Vászoly 1982. VI. leg MV mgy. Coenorhinus aequatus /LINNÉ, 1767/ - Kökényeszelény A bogár áprilistól júniusig található a tápnövényein, melyek a következők :PrunusCrataegus-, Sorbus-, Malus-, Pyrus-, Cydonia- és Mespilus-félék. A bogár április végi megjelenése a rügyekben nem okoz kárt, viszont a fiatal hajtások megrágásával károkozása jelentős. Később a fiatal gyümölcsöt is megrágja. A nőstény petéit a fiatal gyümölcs megházába rakja, miután azt hosszú ormányával megfúrta. Peterakás után a gyümölcs szárát elrágja, amely azonnal vagy később leesik a földre. A lárvák 6-8 nap alatt kelnek ki és a gyümölcs magházában táplálkoznak. A kifejlett lárva elhagyja a gyümölcsnek már nem mondható, a moniliától mumifikált táplálékforrását és augusztusban bábozódik a talajban . Augusztus végén, szeptemberben jelennek meg az uj bogarak, és táplálkozás céljából felkeresik tápnövényeiket. A Bakony hegységben őszi megjelenéséről csak egy adatot találtam /Hódosér, ÉB 1975 . VIII. leg. PJ BTM/. A hideg idő beálltával a talajban húzódik és ott telel át. Elszaporodása esetén, termésrontó tevékenységével nagy károkat okozhat a gyümölcstermesztésben. A szilvafa legveszedelmesebb kártevőjének tartják. A megtámadott gyümölcsök többnyire moniliásak lesznek. Feltételezhetően a moniliának valamilyen fontos szerepe van a lárvák fejlődésmenetében. Kísérletekkel bizonyitották, hogy a monilia-mentes tenyészetekből abnormális egyedek keltek ki. Valós zinü a fajfenntartás érdekében a moniliát a nőstény is terjeszti. Hasonló fontos szerepe lehet a moniliának a Rhynchites bacchus /L/ lárváinak fej lődésében is. Elterjedése : Európa, Elő- és Közép-Ázsia. A Bakony hegységben nagyon gyakori. Ajka 1978. V. leg. AL BETM - Aszófő 1977. IV. leg. RI mgy - Bakonycsernye 1980. V. leg. RI mgy - Bakonyszentkirály 1979. V. leg, RI és AL BTM - Balatongyörök 1954. V. leg. LR TM, 1978. V. leg. RI megy - Balatonszepezd 1976. V. k. th: Prunus spinosa L. leg. PA mgy - Berhida /ia/ - Csesznek 1973. V . leg. TS BTM Csesznek, Bézaháza: ördög-árok, ÉN. 1982. V. leg. PA BTM - Csopak 1980. VI. leg. SzD BTM - Csopak: Nosztori-völgy 1982. V. kbe, f. leg. PA mgy - Dudar 1978. V. leg. PA BTM - Köveskál, Bf. 1978. V. leg. RI mgy - Lókut, ÉB 1975. V. leg TS BTM - Monoszló 1977. V. leg. RI mgy - Nagyvázsony /ia/ - Padragkut 1963. V. leg. PJ BTM - Pápa /ia/ - Pécsely 1976. V. k, tn: Prunus domestica L. leg. PA mgy - Pénzesgyőr 1982. Vi. leg. 01 mgy - Pula, Bf. 1978. V. leg. PA BTM - Réde: Hajmáspuszta, KB 1972. V. leg. TS BTM - Sáska, DB 1978. IV-V. leg. RI megy - Tés 1963. V. leg. EJ BTM, 1980. V. leg. RI mgy - Tihany 1955. V. leg MM. 1983. leg. PA és SzD BTM - Ujdörögd, DB 1964. V. leg. PA mgy - Veszprém 1955. V. leg. MM, 1983. V leg. PA BTM - Veszprém: Csatár-hegy 1978. V. leg. SI és WT BTM - Zirc 1955. VI. leg. MM, 1970. V. leg. TS BTM * Ebben a kérdésben ellentmondások vannak. Lásd L. Dieckmann munkáját a Beiträge zur Entomologie Bd. 24., 37. old., és vesd össze Balázs G. Sáringer Gy.: Kertészeti kártevők. Akadémiai Kiadó 1982. , 572-575. old.