Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)
1976. VI. leg. PA mgy - Vászoly, Bf. 1978. IV. leg. PA BTM - Ugod 1978. V. leg. PA BTM - Kövekál, Bf. 1978. V. leg. PA BTM - Isztimér, KB 1980.V. leg. RI mgy Bakonycsernye: Kisgyőnbánya 1981. IV. leg. PA BTM. Rhynchites aethiops BACH, 1854 - Szerecsen eszelény Tápnövényeit illetően ellentmondások mutatkoznak. Egyes szerzők szerint a Thalictrum flavum L. a tápnövénye, mely nedves réteken, láperdőkben tenyészik. Mások szerint a Helianthemum L. a tápnövénye, mely száraz homoki réteken, száraz meleg lejtőkön és bokorerdőkben tenyészik. Életmódja ismeretlen. Elterjedése : Európa, Elő-Azsia. A Bakony hegységben nagyon ritka. Balatonarács /ia/ - Cserszegtomaj Kh. 1982. IX. leg. TS BTM - Keszthely /?/ leg. CsE TM Vállus Kh. 1964. V. leg. PJ BTM - Várvölgy Kh. 1978. VIII. leg. SzD VTM - Vászoly Bf. 1982. VI. leg. MV mgy. Rhynchites hungaricus /HERBST, 1784/ - Magyar eszelény Tápnövényei a Rosa-félék. Életmódjáról csak keveset tudunk. A nőstény a rózsa bimbójába rakja petéjét, majd a virágszárat elrágja, ugy, hogy a bimbó a petével együtt a földre esik. A lárvák valószinüleg a virágszirmokkal táplálkoznak, majd a talajban bábozódnak. Elterjedése : Közép- és Délkelet-Európa, Elő-Azsia. A bakony hegységben nagyon ritka. Balatonarács ?/ leg. LI TM - Tapolca 1918. V. leg. SV TM - Tihany /ia/ Várpalota /ia/. Rhynchites coeruleus /DEGEER, 1775/ - Hajtástörő eszelény Tápnövényei a Malus-, Cydonia-, Pyrus-, Prunus-, Crataegus-, Sorbus-, Mespilusés a Rosa-félék. A kora tavasszal megjelenő bogarak rügyekkel, bimbókkal és a fiatal hajtásokkal táplálkoznak. A nőstény a tápnövény 10-12 cm-es fiatal hajtásaiba rakja petéit ugy, hogy ormányával egy lyukat rág a hajtás szárába és« a lyukba helyezi a petéjét. Ezután az ágacskát a peterakás helyétől kissé lejjebb elrágja, ezáltal az uj hajtás lekonyul, majd leesik a földre. A peterakás júniusig is elhúzódhat. A 8 nap alatt kikelő lárvák a fonnyadó növény- szövetekkel táplálkoznak. A lárvák 3-4 hét alatt kifejlődnek és a .talajban 4 hetes nyugalmi állapot /diapausa/ után bábozódnak. A bábállapot 3 hétig tart. A kikelő bogarak táplálkozás céljából már ősszel felkeresik tápnövényeiket. A hideg idő beállta előtt visszahúzódnak a talajba, ahol áttelelnek. Csemetekertekben, faiskolákban és gyümölcsösökben nagy károkat okozhat hajtástörő tevékenységével. Tömeges őszi megjelenését tapasztaltam a Tihanyi félszigeten /1983. X. 2./. EIterjedése: Európa, Kaukázus, Elő-Azsia, Szibéria. A Bakony hegységben nagyon gyakori. Bakonybél: Vörös János-séd ÉB 19 83. IX. leg. PA BTM - Bakonyszentkirály 1978. IX. leg. PA mgy - Balatonarács: Koloska-völgy 1976. VI. leg. PA mgy - Balatonederics /?/ leg. GyJ TM - Balatonhenye 1978. IV. leg. PA és RI mgy - Balatonudvari 1976 . V. k, tn: Malus domestica BORKH.. leg PA mgy - Balatonvilágos: Kiliántelep Bf. 1977. V. leg RI mgy - Csopak: Nosztori-völgy kbe, 1980. V., 1982. V. leg. PL és PA mgy - Eplény 1978. V. leg. KA BTM, 1981. VI. leg. MV mgy - Kékkút Bf. 1968. IV. leg. TL BTM - Köveskál /ia/ - Kővágóörs Bf. 1978.IV. leg. PA mgy - Lovas Bf. 1977 . IV-V. leg. PA mgy - Nagytárkány DB 1979 . IV. leg. PA mgy - Nagyvázsony /ia/ - Pápa 1901. V. leg. WF TM - Pécsely Bf. 1980. IV. leg RI mgy - Porva-Csesznek ÉB 1954. VI. leg. MM BTM - Pusztamiske 1980. IV. leg PA mgy - Sáska: Agár-tető 197 8. IV. leg. RI mgy - Tátika /ia/ - Tihany 198 3. IV. leg. SzD, PA és TS, 1983. X. k, tn: Prunus domestica L. és Pyrus achras GMRTN. leg. PA BTM - Ugod 1978. V. leg. PA BTM - Vászoly Bf. 1978. IV. tn: Prunus domestica L. leg. Rhynchites auratus /SC0P0LI, 1763/ - Aranyos eszelény Tápnövényei elsősorban a Prunus-félék, de előfordul Crataegus-, Malus- és Pyrusféiéken is. Tvasszal a bogarak felkeresik tápnövényeiket, s azok fiatal hajtásait, virágbimbóit, majd a fiatal gyümölcseit rágják. A nőstény a fiatal gyümölcsöt megrágja, s a magházba rakja petéjét. A gyümölcs nem esik le a fáról, mivel annak szárát a bogár nem rágja el. A peterakás céljából rágott lyuk köré a nőstény egy gyűrűszerű barázdát rág. Az igy keletkezett sérülés ellenére a gyümölcs nem lesz moniliás. Naponta 14 petét is rakhat, összesen kb. 60-140 darabot. A lárvák 2 hét múlva kelnek ki és a gyümölcs magját eszik. A kifejlett lárvák elhagyják a termést és a földre esve, ott egy üreget készitenek maguknak, és ősszel bábozódnak. A bábállapot 2-3 hét. A kikelő bogarak a talajban telelnek át. Irodalmi adatok szerint a lárvák többsége egy évig diapauzái és csak a következő év augusztusában bábozódik. Ez azonban valószinüleg csak a tőlünk északabbra elterülő hűvösebb éghajlatú területekre jellemző. Tömeges elszaporbdása esetén károkat okozhat a gyümölcstermesztésben. A Bakony hegységben egy alkalommal tömeges rajzását tapasztaltam kökényen és szilván /Balatonszepezd 1976. VI. k, tn: Prunus spinosa L., Prunus domestica L. leg. PA, PL és SzD BTM/.
