Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

FAZEKAS IMRE: A Bakony hegység Apocheima, Lycia, Boarmia /Partim/, Ectropis, Paradarsia, Parectropis fajai és elterjedésük (Lepidoptera: Geometridae)

1. Apochemia hispidarium DENIS et SCHIFFERMÜLLER A him genitáliák valvái csak kivételesen viselnek 8 kitintüskét, sőt számuk 3 és 8 között variál, s átlagban 5,45 számot mutatnak. A dél-európai, dél-magyarországi példányok genitáliái alapján úgy tűnik, hogy egy északi irányba mutató klinális tüskeszám növekedéssel állunk szemben. A bakonyi és a mecseki populációk habitusa, genitalia struktúrája közel áll a ssp. popovihoz. 2. Lycia hirtaria CLERK A bakonyi populációk /és a dunántúliak is!/ alfaji kérdése nem dönthető el egyértelműen a ssp. istriana GALVAGNI, 1902 és a ssp. subaalpina DANNEHL, 1927 tipusok revíziója nélkül. A dunántúli és a dél-, nyugat-európai populációk habitusa, genitáliája sokkal egységesebbnek mondható mint azt a leirt taxonok indokolják . 3. Boarmia roboraria DENIS et SCHIFFERMÜLLER Elterjedése minden bizonnyal szélesebb körű Magyarországon mint arra az irodalmak utalnak. A bakonyi lelőhelyadatoknál csak az általam látott példányokat vettem figyelembe - az irodalmi utalásokat nem - ugyanis a gyűjteményi revíziónál bebizonyosodott a közelrokon fajok rendszeres felcserélése. A roboraria példányok egy része a Boarmia punctinalis SCOPOLI-hoz, másik része a B.danieli WEHRLI-hez volt sorolva. A rokon taxonok meghatározási bizonytalanságára jellemző volt, hogy több B. punctinalis SCOPOLI f.humpert HUMPERT pedig a roboraiak közé került. A gyűjtemény átnézése során minden danieli-nek határozott példány roborarianak bizonyult.j tehát a Bakonyi Természettudományi gyűjteményében nincsen danieli bizonyító példány. Eddigi vizsgáataim alapján nem kizárt, hogy a danieli csupán a roboraria-nak egyes helyi populációiban fellépő formája - nem pedig önálló faj. 4. Ectropis bistortata GOEZE A bakonyi populáció döntő arányban a forma defessaria FRR. jegyeit hordozza /76,1 %/. A himek elülső szárnyának nervaturája veriábilis. A német nyelvű szövegben két főtipust ismertetek a szárnyerezet alapján. 5. Ectropis crepuscularia DENIS et SCHIFFERMÜLLER A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében egy crepuscularia-nak határozott példányt találtam. A genitalia struktúrája azonban bistortata-t bizonyított. Mivel a "faj" magyarországi előfordulása nem kizárt foglalkozom a faji önállóság, az elterjedés., a repűlés.i idő és a tápnöyények kérdésével. 6 . Paradarsia consonaria HÜBNER A genus a magyar irodalomból eddig nem volt ismert. SATO /1979, 1980/ a hernyók, a szárnyerezet és a genitáliák alapján az "Ectropis consonaria HBN."-t a WARREN /1894/ által leirt Paradarsia genusba sorolta. A faj áthelyezését saját vizsgálataim alapján is indokoltnak tartom, ugyanis az rl ér az sc érhez kapcsolódik. Az r2 a sejt^felső szögletéből szabadon ered, s egy rövid harántérrel az sc -hez kötődik. A hím genitáliában a gnathos megvan és erőteljes, az uncus hegye kimetszett. A valva mediálisan hosszú kitintüskéket visel. 7. Parectropis extersaria HÜBNER SATO /1980/faltai leirt új genus, amelynek typus-faja az extersaria. A szerző leírásában a Parectropis genust az Ectropis-tól a következők szerint különíti el: a hernyók jellemzői, a szárnyak erezete, a potroh habitusa, a hím és a nőstény genitáliák struktúrája. A Parectropis genus fajai kelet-ázsiai areagócuak, s eddigi ismereteink szerint csak az expanzív, szibiriai faunaelem, az extersaria kolonizálta Európát. A Bakonyban a nevezéktani alfaj két formája a cornelseni HOFFMANN és a intermediata RAEBEL repül. Anschrift des Verfassers /A szerző címe/: Imre FAZEKAS H-7300 Komló Fürst S. U.3. Ungarn