Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
DIETZEL GYULA: Újabb adatok és megfigyelések az Északi- és a Déli-Bakony Rhopalocera faunájáról, III.(1975-1984)
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3—1984 ÚJABB ADATOK ÉS MEGFIGYELÉSEK AZ ÉSZAKI- ÉS A DÉLI-BAKONY RHOPALOCERA FAUNÁJÁRÓL, III. (1975-1984) DIETZEL GYULA Herend ABSTRACT: Hew data and observations of the Rhopalooeera fauna of the Bakony Mountains /1975-1984/ - In this issue, the author is telling from the butterfly fauna of the Bakony Mountains, the important results, which he treated throughout the last ten years. In this part, he makes known in detail 12 Rhopalocera species from his research area, between of these, two new data and observations: the Brenthis ino R0TTEM3URG and the in sandy districts to be found Pyronia tithonus LINNAEUS. In the closing words, the author is calling the attention, for a some rare and endangered species and that's biotops. A Márkó-Szentgál-Csehbánya-Hárskut községek által körülhatárolt terület Rhopalocerákra vonatkozó faunisztikai adatait, - kiegészítve a fajok gyakoriságára utaló, döntő többségében saját megfigyelésekkel, -19 84 őszén zártam. A tervezett dolgozatsorozatnak ez volt a második része, amelyben 114 gyűjtött, illetve megfigyelt Rhopalocera faj előfordulását rögzítettem. Az akkor 12 évi gyűjtő és feldolgozó munka után eléggé valószinünek látszott, hogy az emiitett földrajzi egység nappali lepkefaunája kikutatott, és ujabb adatok aligha várhatók. Az azóta eltelt évtized eredményei ezt nagyjából igazolták is, ezért az ilyenkor elkerülhetetlen területi bővités is következett, amely meglepően sok, és jelentős adat birtokába juttatott. A várakozás ellenére, azonban, a már ismert lelőhelyek is szolgáltak néhány meglepetéssel. A 70-es évek végén, a Kab-hegy hatalmas kiterjedésű tömbjének egyre rendszeresebbé váló, intenziv lepkészeti feltárása jelentette a kutatásra kijelölt területek első szakaszát. Sajnálatos viszont, hogy az éjszakai gyűjtéseket, illetve elsősorban azok időszerű folyamatosságát, erősen zavarja, az egyébként kiváló minőségű úthálózat gyakori lezárása és a vadászati tevékenység. A 80-as évek kezdetén a kutatást tovább terjesztettem déli és délnyugati irányban, a Balaton partjának Arácstól Salföldig terjedő szakaszára, bár itt egyelőre csak bizonyos résztájak lettek és csak időszakosan kutatva. Ezek mellett természetesen egyre inkább fogy azoknak a még feltáratlan élőhelyeknek a száma is amelyek az 1962-ben vállalt bakonyi résztáj kisebb egységeit alkotják. A Rhopalocerák elsősorban és gyakran speciális ökológiai igényeik miatt, kiválóan segitik mint faunakomponensek egy-egy terület zoogeográfiai jellemzését. Némely faj, erősen lokális megjelenése, olykor refugiumszerü tenyészése, olyan helyzetet teremt, - és erre személyes tapasztalataim is számos példával szolgálnak - amikor a látszólag alaposan kikutatott területekről is szinte évente uj adatokkal szolgálnak. Vagy, a korábban leszögezett tömegviszonyokra vonatkoztatott megállapításokat alapjaiban boritanak fel.