Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)
ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 2—1983 AZ ALBA REGIA-BARLANG, A BAKONY LEGNAGYOBB ISMERT BARLANGJA ESZTERHÁS ISTVÁN Isztimér Abstract: Cave Alba Regia, the largest up to date discovered cave in the Balcony Mountains. The Cave Alba Regia explored in 1975 on the territory of the village Isztimér may be considered as that one of the greatest importance among the 500 or so recently known caves in the Bakony Mountains. Till 1981 speleologists succeeded in exploring the cave in a length of 2200 m and in a depth of 200 m. It functions from time to time as an active sumps-cave which developed mainly by erosion in a calcareous marl layer being 1 m thick and embedded in a Lower-Jurassic Dachstein limestone, respectively near its limiting edge. Up to date 120 animal species could be detected in the cave. The most ancient paleontological remains originate from the Lower-Holocene. Human finds came to light only from the sumps. Bevezetés A Bakony hazánk legnagyobb területű mészköves hegysége (területe mintegy 4000 km 1 ). Ebből egyenesen következik, hogy bőven találhatók benne barlangok, szemben a korábbi megcsontosodott tévhittel, mely szerint e hegység karsztosodásra kevésbé alkalmas és nincsenek sem számra, sem pedig terjedelemre jelentős barlangjai. Jelenleg több mint 50O karsztos barlangról van tudomásunk (ESZTERHÁS: készülő bakonyi barlangleltára) és ezek közül nem egy meghaladja a kilométeres nagyságrendet. A legjelentősebb és a legnagyobb a Keleti-Bakonyban, Isztimér határában található Alba Regia-barlang (ESZTERHÁS 1977, 1978, 1980, 1981; KÁRPÁT 1976, 1979; KORDOS 1977, 1980; SZOLGA 1976, 1980). Földrajzi helyzet A Keleti-Bakony legnagyobb rögének fennsíkján, a Tés — Mellári-fennsíkon találjuk sok más barlang társaságában az Alba Regia-barlangot. A fennsík középső részének északi peremén emelkedő Köves-domb (479,6 m) északnyugati oldalán levő széles, lapos teknőben van a bejáratot is jelentő fő víznyelője, a „Vadász-nyelŐ". A nemzetközi barlangkataszteri beosztás szerint a 4422-es (tési) területen van a barlang. Földrajzi koordinátái: keleti hosszúság 18° 04' 49", északi szélesség 47° 16' 47" — a nyelő peremének tengerszint feletti magassága 458 m. Közigazgatásilag a Fejér megyei Isztimér község területén van. Megközelíthető Isztimér felől a községi tűzoltószertártól, a Petőfi utcán elhagyva a falut a szántóföldként művelt Mellár mezőgazdasági földútján (4 km), majd ennek folytatásaként erdei kövesúton (2,5 km) a hétházpusztai elágazásig, ezidáig mindig nyugatra, az elágazástól jobbra, északra fordulva az erdő sarkánál levő ciszternáig az előbbihez hasonló kövesúton (0,8 km), innen pedig balra, nyugatra letérve az erdő szélén talált földúton haladva 0,5 km után jobbra, északra látható meg a szántón levő facsoport, mely a bejárati víznyelőt magábafoglalja. — Egyszerűbben érhető el a csőszpusztai vegyesbolttól. A Mugsar-tó és a mezőgazdasági gépműhely között kelet felé induló földúton 1 km után elérhető a Köves-domb erdeje, ezt jobbról megkerülve, majd ismét az eredeti irányt követve további 1,5 km után látjuk meg, de most balról, észak felé a nyelő facsoportját. —Egyébként a kék turistaútvonal isztimér-csőszpusztai szakaszán kék barlangjelzés ágazik el az Alba Regia-barlanghoz.
