Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

DR. VERESS MÁRTON: Eltérő magasságú tönkfelszínek karsztosodásának kérdései az Északi-Bakony keleti részén

2. ábra: Beroskadások elterjedése az Északi-Bakony keleti részén (1. szintvonal, 2. patak, 3. karsztosodó terület, azonosítási számmal) Abb. 2: Die Verbreitung der Einstürze im Ostteil des nördlichen Bakony-Gebirges ( 1. Isohypse, 2. Bach, 3. Gebiet im Zustand der Verkarstung mit Indentitätsnummer

) Alább azt kívánom megvizsgálni, hogy az Északi-Bakony keleti részén milyen magasságban a leggyakoribbak a felszíni karsztos formák. így lehetőség nyílik annak az eldöntésére, hogy a különböző magasságokba emelkedett tönkrögök közül mely típus, vagy típusok (ill. ezen belül mely területek) felszíne karsztosodik leginkább. A vizsgálatnál az egymástól még elkülönülő karsztos mélyedések (bármennyire is közel estek egymáshoz) a tengerszint feletti magasságát vettem, a kapott adatokat 20 méteres magasságkülönbségű osztályközökbe sorolva (x-tengely), majd az egy osztályközbe eső adatok számát az y tengelyen ábrázoltam (3. ábra). A karsztos mélyedések magassági adatait 10 000-es méretarányú térképlapokról olvastam le, miután terepbejárások során megbizonyosodtam azok nem mesterséges eredetéről. (A továbbiakban a karsztos mélyedések magassága alatt azok peremének tenger-