Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

y. ábra: „Zeusz szívé" kombinált cseppkőképződmény az Alba Regia-barlang Cseppköves-folyosójából Abb. 9: Eine kombinierte Tropsteinbildung ,,Das Herz Zeus" aus dem Tropfsteingang der Alba Regia Höhle 10. ábra: Cseppkőd, ipériák az Alba Regia-barlang Cseppköves-folyosójából Abb. 10: Tropf

steindraperien aus dem Tropfseingang der Alba Regia Höhle A barlang képződményei A barlangjáró embert elsőként a föld alatti képződmények ragadják meg. Látványosság szempontjából kétségtelenül az első helyre kívánkoznak, ha szakmailag nem is a legfontosabbak. A képződmények tárgyalásakor nem kívánok részletesen beszámolni a keletkezés fizikai, kémiai törvényszerűségeiről, sajátosságairól, mert az Alba Regia-barlang képződményei a más barlangokban találhatóakhoz igen hasonlóan keletkeztek és hasonló form áj i'i ak is. Különös, csak e barlangra jellemző képződményeket a vándorkövek jelentik — a többi máshol is gyakran előfordul (KÁRPÁT 1977). Alloehton képződmények közül a legtöbb helyen megtalálható az agyagos-löszös barlangi üledék. Ez leginkább vékony, sok helyen csak foltokban található, de a szifonokban fél méteres vastagság is előfordult feltárás előtt. Másik, részben alloehton képződmény a csorgákban található erozív kavics, mely anyagát tekintve kivétel nélkül jura korú tűzkő, szarukő és mészkő. Autochton képződmények az ún. vándorkövek. Ezek között találunk apró törmeléket, sok 20—30 cm-es sarkos görgeteget, de akadnak hatalmas, lapos kőtáblák is. A járat aljából preparálódtak ki és a meg-megújuló árvizek hatására csúsznak lejjebb a 25—30°-os lejtőn. Legtöbb belőlük a Koch-csúszdában, a Kártya-várban és a lapítókban van. Cseppkőformák közül megtalálhatók a kisebb és közepes nagyságú sztalaktitok, a sima és bordás cseppkőlefolyások, kisebb drapériák, rövid buzogánysz* rű -.talagmitok és