Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

szabálytalan formájú csipkéskutak. Cseppkövesedés szempontjából van a barlangnak néhány kitüntetett járata, de a nagyobb részéből szinte teljesen hiányoznak e képződmények. Cseppkőves a Fa-létrától az U-szifonig terjedő rész — itt található a Cseppkővesfolyosó elején a már szimbólummá vált „Zeusz szíve" képződmény — a Kürtős-ág, a Hosszú-folyosó, a Szifon őre-terem, a Topográfus-ág Niagara leszakadása. A tüskés terem oldalán a feltáráskor igen sok helyen finom kalcittüskék díszítették a falat. Sajnos e törékeny képződmények jelentős része már elpusztult, ezért a megmaradtakat fokozottan óvjuk. „ Mielőtt a barlang klímáját tárgyalnám, említést kell tennem a felszíni klímaviszonyokról, hiszen ez befolyásolja a barlangét is. A Köves-domb környéke középhegységi befolyásoló tényezőkkel színezett szárazföldi éghajlatú terület. Számított adatok (Tés, Isztimér, Balinka) alapján az évi középhőmérséklet 8,3 °C. A hőmérsékleti maximum augusztus elejére esik, a minimum január közepére. Az évi csapadékmennyiség szintén (az előbbiek nyomán) számított adatokból 725 mm. A legcsapadékosabb június második fele. A hótakaró tartós, 2—2,5 hónap —hóolvadás ideje február vége. A barlangi klíma vizsgálatánál a legfontosabb tényezők : a levegő összetétele, a hőmérséklete, a légmozgás, a páratartalom és a sugárzási viszonyok. A barlang a levegő összetétele szempontjából két szakaszra tagolható: egy felső, troposzférikus zónára (a bejárattól a Kupola-termen át az Omladék-labirintus végéig), hol az összetétel nem tér el lényegesen a felszínitől és egy mélyszakaszbeli, trogloszférikus zónára (a Kupola-teremtől a végpontokig), hol a C0

2-tartalom több mint tízszerese a normálisnak. A nagyjából húsz alkalommal, különböző időkben, azonos helyen végzett mérés átlagából számítva a barlang alábbi helyein a következő C0

2-dúsultság van: (SZOLGA A Kupola-teremtől mélyebbre egyre fokozódik a levegő C0

2-tartalma, bár a távolság (és mélység) növekedésével egyre kisebb mértékben. A C0

2-dúsultság évszakonként periódusosságot mutat. Február végén, március elején a legkevesebb (a Bázison is volt már 2,50%) — augusztusban a legtöbb (a Bázison előfordult 5,10%, ilyenkor a Kupola-teremben is megközelíti a 2%-ot). A troposzférikus zóna normális C0

2-viszonyai az I—44 és I—45-ös víznyelők közötti barlangi légcirkulációnak köszönhető — e szakaszon szellőzik a barlang. Mi okozza a trogloszférikus zóna C0

2-dúsultságát és annak majdnem egyenletes eloszlását Î — Pontos választ erre még nem adhatunk, mert ehhez még kevés a mérési adatunk (de gondolhatunk az agresszív hidrokarbonátos oldatokból felszabaduló C0

2-tól egy sor más lehetőségen át a mészkőből nagy nyomás alatt közvetlenül kilépő C0

2-ig sok mindenre). A majdnem egyenletes eloszlást, a kora tavaszi koncentrációcsökkenést valószínűleg légmozgás okozza, de jelenlegi műszereinkkel egzakt módon ezt még nem sikerült megmérni. A troposzférikus zóna szellőzöttsége általános, de nem egyenletes. Egyrészt függvénye a felszíni hőmérsékleti és nyomásviszonyoknak, másrészt viszont 15—20 percenként lökésszerűen jelentkező pulzálást mutat (ez utóbbi okát sem tudjuk még). A hőmérséklet tekintetében szintén fennáll a barlang tropo- és trogloszférára való tagoltsága. Az átszellőző járatokban a felszíni hatások kimutathatók. A magasabb részeken nagyobb az évszakos hőingadozás (Fa-létra 7°C különbség), de mélyebben is észlelhető (Kupola-terem 0,5°C különbség). A trogloszférikus részekben bár van csekély mértékű hőingadozás, de nem mutat évBzakos periódusosságot. Néhány átlagos hőmérsékleti adat a barlang különböző pontjairól: A barlang klimatológiai és sugárzási viszonyai 1979; ZENTAI 1976, 1980). Kupola-terem Koch-csúszda Kutya-ág eleje Bázis —65 m —78 m —112 m —123 m •0,63% 2,44 % 3,63 «/o 3,73%