Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek-tava algavegetációja
Az eredmények megbeszélése A Fekete-hegy Kerek-taván az 1976—79. esztendőkben végzett algavegetáció-kutatás során összesen a következő számú algataxont sikerült észlelni: Cyanophyta 21, Euglenophyta 32, Pyrrophyta 7, Chrysophyceae 6, Xanthophyceae 6, Bacillariophyceae 41, Chlorophyceae 25, Conjugatophyceae 74. összesen 212 algataxon. Fenti adatokból szembeötlik a Conjugatophyceae-fajok viszonylag nagy száma; az össztaxonszám 34.9" r ,-át teszik ki. A Conjugatophyceae szervezeteiből esetünkben 71 a Desmidiales-hez tartozik, amely algarendről tudott, hogy fajainak túlnyomó többsége az alacsony pH-jú és tápanyagokban szegény, ún. oligotróf vizeket részesíti előnyben, vagy csak ilyen vizekben él meg. Főleg a Desmidiales-fajok ezen általános jelző szerepére épül a vizeknek ún. „algaindexek" segítségével történő egyik fajta ökológiai jellemzése, amely az illető víz trofitási (tápanyag-ellátottsági) szintjéhez ad tájékoztató adatokat. (Az „algaindexeket" északi kutatók alkalmazták először és kezdetben a trofitás szabatos meghatározását remélték a módszertől, de a későbbi kutatások kiderítették, hogy csak közelítő tájékozódás nyerhető vele.) Az ún. Chlorococcale Desmidiales-index (vö. FELFÖLDY, 1974) vizünk esetében így alakul: 14 (Chlorococcales fajszáma) _—— A in 71 (Desmidiales fajszáma) ' Az ún. Cyanophyta Desmidiales-index vizünk esetében: 21 (Cyanophyta fajszáma) 71 (Desmidiales faj száma) HÖHNE és KLOSE (1966) megkísérelték az eddigi irodalmi adatok alapján az algaindexeket skálákba foglalva a trofitás egyfajta becslésének szolgálatába állítani. Az ő beosztásuk alapján az előző két értékünk, a 0,19 és a 0,30, vizünket egyaránt az oligotróf (kevés tápanyaga) vizekhez sorolja. Miután az előzetesen már részletesen ismertetett vízkémiai adatok is egybevágnak az algaindexek alapján történő megítéléssel, kimondhatjuk, hogy a Kerek-tó a hazánkban csak igen szórványosan meglelhető oligotróf típusú vizekhez tartozik. Az észlelt algaegyüttesek taxonómiai összetételében a savanyú vizekre jellemző Desmidiales-taxonok nagy száma mellett ökológiailag még az is feltűnő és jellemző, hogy a kovamoszatok közül is azok a szervezetek vannak túlsúlyban, amelyek a savanyú vizeket részesítik előnyben. Ilyen a meglelt Eunotia- és Pinnularia-íaj ok többsége, de ilyen a többi kovamoszat közül pl. a Caloneis schroederi és a Tabellaria flocculosa. Azok az algafajok, amelyek a vizsgált mintáknak több mint feléből előkerültek és így vizünk általános ökológiai megítéléséhez további adatokat szolgáltatnak, a következők voltak: Anabaena affinis; Phacus pyrum; Eunotia lunaris, E. lunaris var. subarcuata, Pinnularia interrupta, P. viridis, Tabellaria flocculosa; Ankistrodesmus falcatus; Closterium gracile, C. parvulum, Cosmarium pachydermum, C. quadratum, Euastrum bidentatum, Netrium digitus, Staurastrum alternans. De jellemző ilyen szempontból azon algafajok felsorolása is, amelyek a vizsgált minták közül hatban, tehát az összes minta közel felében előfordultak: Nostoc muscorum; Phacus pleuronectes; Ophiocytium maius; Pinnularia interrupta; Carteria turfosa; Pleurotaenium ehrenbergii. A meglelt szervezetek jelentékeny hányada, a 212 algataxon közül 88 a vizsgálataink során csak egyetlen mintából került elő. További 39 faj is csak mindössze 2—2 mintában volt meglelhető. Az algavegetáció összképének elemzésénél azonban ezeknek az előfordulási adatoknak is van jelentőségük, hiszen a vizek „fajkészletét" az ilyen szórvány-előfordulások is jellemzően árnyalják. A dominanciaviszonyok átlaga alapján a Kerek-tó algavegetációjára az Eunotia lunaris—Tabellaria flocculosa—Closterium parvulum—Netrium digitus dominanciájú algaegyüttest tarthatjuk jellemzőnek, amelyet esetről esetre nagyobb számú Desmidiales- és savanyúvíz-kedvelő Bacillariophyceae-faj árnyal. Hosszabb időszakon át végzett és sűrűbb mintavétellel nyilván még további algataxonokat is ki lehetett volna mutatni vizünkből. Túl azon, hogy a vizsgálatok ilyen kiterjesztése különféle nehézségekbe ütközött volna, megalapozottan feltételezhető, hogy vizsgálataink ebben a nagyságrendben is a Kerek-tó limnológiai viszonyainak, közelebbről algavegetációjának minden lényeges vonását feltárták.
