Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek-tava algavegetációja

Még nem érkezett el az ideje, hogy a hazai tőzegmohalápos vizeink limnológiai viszonyairól és ezen beiül algavegetációjárói áttekintést tudjunk adni. De az eddigi adataink futólagos egybevetése is arról győz meg, hogy a hazánkban amúgy is ritka víztípusban a Kerek-tó különleges helyet foglal el egyrészt azzal, hogy nagyon jellegzetes kialakulású az úszólápi része, másrészt algavegetációjának hangsúlyozottan oligotróf savanyúvízi jellegével. A Fekete-hegy platószerű, hullámos, facsoportokkal, kisebb erdőfoltokkal tarkázott füves tetejét a jelenben nem hasznosítják. (A régebbi térképeken bejelölt akol arra utal, hogy rendszeresen legeltethették.) Így az amúgy sem nagy terület természetvédelem alá helyezésének érdemleges akadálya alig lenne. A Kerek-tó és környéke kb. 2 km

2-nyi területének védelem alá helyezése biztosítaná, hogy a hazánk legtípusosabb úszólápi részével rendelkező tőzegmohás láp érdekes Sphagnum-előfordulásaival, sajátos vízkémiai viszonyaival, érdekes algavegetációjával a jövő számára is megmaradhasson jelen állapotában. És mindez érdemleges érdekek megsértése nélkül, nagyobb gazdasági megterhelés nélkül lenne megvalósítható. A felsőfokú oktatás is kitűnően tudná hasznosítani ezt a szinte iskolapéldaként demonstrálható tőzegmohás lápot, hiszen az említett környező három község bármelyikéből aránylag rövid idő alatt elérhető a Fekete-hegy platója. A Kerek-tó élővilágának egyéb csoportjai — amelyek feldolgozásra várnak — feltételezésem szerint az algavegetáció felvázolta limnológiai képet még tovább árnyalhatják. összefoglalás A Fekete-hegy (Veszprém megye, Balaton-felvidék) bazaltplatója tetején van a 300— 400 m-es átmérőjű, állandó vizű Kerek-tó nevű, közepén tipikus úszólápi résszel rendelkező tőzegmohás láp. Ebben az úszólápot több tőzegmoha-faj, köztük a borealis Sphagnum fimbriatum, továbbá az Aulocomnium palustre ritka mohafaj alkotja. Az úszólápi részen 4,7—5,8-as pH-jú, a zsombekos szélén 6,1—6,6-os pH-jú, oligotróf vizű láp algavegetációját a szerző 1976—79 között kutatta. Az egyes algaegyüttesekben összesen 212 algataxont mutatott ki, közülük a Cyanophyta 21, az Euglenophyta 32, a Bacillariophyceae 41, a Chlorophyceae 25 és a Conjugatophyceae 74 taxonnal volt képviselve. A Kerek-tó algavegetációja átlagos képére az Eunotia lunaris—Tabellaria flocculosa—Closterium parvulum—Netrium digitus dominancia jellemző. A további gyakoribb szervezetei közül a Nostoc muscorum, Pinnularia interrupta, Carteria turfosa, Cosmarium pachydermum, C. quadratum és Euastrum bidentatum emelendők ki. A Kerek-tó a Magyarországon ritka tőzegmohalápok között is sajátos helyet foglal el típusosán kifejlődött úszólápi részével. Azon vizeink sorába tartozik, amelyeket — szűkebb környezetükkel együtt — kívánatos lenne természetvédelem alá venni.