Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
66 ,4 Ba laton-meliéki lakosság néprajza,. — Bal.-Berényben, Irtás— Arácson és Balaton- Füreden, Kő—(Alsó- és Felső-) Kővágó-Őrsön ; Zselle— M.-Győrökön, Telek— Bad.-Tomajon, Malom— Paloznakon; Parrag—■ Kőröshegyen, Nyereg— Tihanyban, Szil— Endréden, Sió- Szárszón, Só— Rendesen; 2. —út hegy Endréden; Táb.-k. t. hibásan Hatúthegy; 3. —i dűlő Bfő-Kajáron (Pesty: mse.), Kő—i szőllö Keszthelyen. Hátulsó mezei földek Örvényesen. Ház : 1. Czifra-, Hamu-, Arany-, Kis-, Ré-, Kanász-, Zánk-, Tégla-, Mosó-, Sintér-, Sióház ; 2- —folyás; 3. Égett—i dűlő, János—i dűlő (1. a nevező szókat); 4. —helyek felett Akaiiban; 5. —ak alja Szigligeten; 6. Kis—ások földje Fokszabadiban; 7. Mihály—a puszta M.-Győrökön. Hegedűs határrész Bad.-Tomajban. Hegy: 1. - Bal.-Berényben; 2. Alma-, Alsó-, Antal-, Apáti—, stb. ezeket és az analog képzéseket lásd a kezdő szók alatt; 3. Hóki —ek Endréden; 4. Keresztfa—e Kenésén; 5. Kis—i dűlő Kenésén, Kis—i szőllö— Lovason. 6. Les—uti dűlő Udvariban; 7. Fonyódi vár— Lengyeltótiban; 8.—alja Salföldön, Csopakon, Veréb—alja Keszthelyen, Új—alja Salföldön, Kis—alja Rendesen, —möge Bad.-Tomajban, —oldal Szepezden, Kút—oldal A.-Őrsön, - tető Akaiiban és Bad.-Tomajban ; 9. —hát Bal.-Berényben, Enyingi —hát Fokszabadiban; 10. —tető: Fenyves—- — Zamárdiban, Pap— — Salföldön, Péter------Arácson; ll. — magas K enésén; 12- —es Endréden, —es győrtető Kőröshegyen, —es telek Bfő-Kajáron, Kis—estő Kővágó-Őrsön (Táb.-k. t.). Hely : Ré— Szigligeten; Péntek— Lellén, Szerda— Paloznakon és Lovason. Herbakuti dűlő Endréden, mert jó fű terem rajta. Herczeg: —dűlő Bad.-Tomajban tulajdonosáról; —lakás Lengyeltótiban, mert Herczeg nevű árokőr lakott ott. : Herczegi dűlő Zánkán. Hétholdi dűlő Bal.-Edericsen nagyságáról. Hétrendes Bad.-Tomajban, mert benne minden darab rét hét rend (sor). Hétútszöllő Lovason, mert benne minden birtokosnak 7 út szölleje volt. Héviz melegvizű tó Keszthelyen (Táb.-k. t.), mely Egreg, Egrug néven már 1236-ban is ismeretes volt (Ortvay: I. 287.). Hid : 1. Kő— Arácson, Tihanyban, Akaiiban, Bal.-Edericsen; Mocsola— Zalaváron; 2. — alatt Lovason ; 3. Fekete— a Zánkán, Jószó —ja Kilitin; 4. Kő—I árok Bal.-Keresztáron, Pallat—i forrás Salföldön. Hídvég: puszta és —i dűlők Zalaváron (Táb.-k. térk.), már 1374-ben falu volt, a XV. század második felében Szent-György várához tartozott, révvámja pedig a zalavári benezéseké volt (Csánki: III. 61.). Hideg : —tó Csehiben, —ér Keszthelyen, —völgy Kilitiben: ez forrásos lap, fekvésénél fogva korán deres, azért hideg. Himelle határrész Bal.-Berényben. Himeskő-tető virágos sovány parlagrét Kővágó-Őrsön (Pesty: Helyn. I. 133. hibásan írja így Himesketető). Hódiét dűlő M.-Győrökön (Pesty : Helyn. I. 139). Hóki hegyek és —alja Endréden. Hold: 1. Husz— és Negyven— Zamárdiban; 2. Hét—i dűlő Bal.-Edericsen; 3. Husz —as Bal.-Keresztúron ; nagyságukról. Hollósvölgy Kenésén (Pesty: mse). Homok: 1. Pósz— Szárszón; 2. —i dűlő Bal.-Magyaródon és Bad.-Tomajban, —i legelő Bfő-Kajáron; 3. —os Gyenes-Diáson. Horh.- : Horhó = «vízmosásos hely, dűlő Kővágó-Őrsön» (Pesty: Helyn. I. 140.); Hor- liat Kilitin. Horhás Szigligeten. A horh szó már 1055-ben előfordul a tihanyi apátság oklevelében (Szamota, 9. 1.), mély hegyi út, két hegyoldal közötti szorosút, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út az értelme (Táj szót ár), melylyel egy tőből fakadt a horog (1. alább) szó is. Egy 1086-diki oklevélben előfordul ez: ad caput voraginis, quod dicitur Churchufeu (Arp. új okmt. I. 31.). Hun- falfy Pál a churchu szót (a Halotti beszéd turchu szava alapján) a magyar torok és a finn kurkku (vorago) szóval azonosítja (Nyelvtört. Közi. V. 258.); nyilvánvaló, hogy a finn ktirkku csak a horhó szóval azonosítható, melyet Hunfalvy idézett tanulmányában, úgy látszik, egyáltalában nem vesz figyelembe. A Churchufeu-1 én a balaton-melléki anologiák alapján horhófö-nek olvasom, Hunfalvy és Pesty (Helyn. I. 396. 397.) torokfő és Jerney (Nyelvkincsek) Csurhófö olvasása helyett. Az okmánybeli Horhófö-X. Pesty (i. h.) Bfő-Kajár határába teszi, Ortvay azonban Győrmegyében a sokoróaljai járásban levő Kajár vidékén a Bakony-folyds örvényével azonosítja s így a Pesty által elítélt jERNEY-féle véleményhez csatlakozik (Ortvay: I. 204.). Egy bizonyos, hogy Bfő-Kajár határában egyetlen talpalatnyi föld nevében sincs megőrizve az okmánybeli adat emléke. Horog : csucskásan, sarkosan menő görbe földek; 1. Barát—, Bihal—, Cseléd—, Vak—, Mányoki—, valamennyi Endréden; 2. —völgy Csopakon (Táb.-k. térk.). Horgas A.-Őrsön, Szepezden és Tördemiczen.
