Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

J. Balaton-melléki lakosság néprajza.

67

Hosszú : a helynevekben sűrűn fordul elő s az illető határrész megnyúlt, hosszú alakjától ered ;

1. Felső— M.-Győrökön; 2. —föld Szepezden, —földek Bfő-Kajáron; Külső- és Belső—földek Örvényesen; AÍsó-ésFelső—föld Zánkán,—dűlő Kövesden, —gyep Bal.-Füreden, —hegy Zamár- diban, Tihanyban (Táb.-k. t ), Lovason (Táb.- kari térk.), Paloznakon (Táb.-k. t.), —megye Kővágó-Őrsön, —mező puszta Kenésén (Pesty: mse.), —rét és rétek Szigligeten, Faluszemesen, Kőröshegyen (Pesty: mse.), Örvényesen, - sziget Bal.-Magyarodon, —völgy Kilitiben és Vonyarczon, - -vontató Zamárdiban; 3. —földi dűlő Bal.-Magyarodon ; 4. —sós alja Akaiiban.

Hunta 1251-ben Zalamegyében a Balatonba jutó viz (Ortvay: I. 388.). Ma nyoma nincs.

Hurray szölleje Tihanyban tulajdonosáról

Huszárkút Vörösberény-Almádiban.

Husz : —hold Zamárdiban, —holdas Bal.- Keresztúron nagyságáról.

Igyenes dűlő Faluszemesen.

Hiar : —kút Arácson arról az ihar(Acer)- fáról, mely alatt a kút volt s mely ma már nincs meg. II Iharos = Papdülő Szigligeten (1. ezt).

Imréd, puszta Lengyeltótiban; Táb.-k. t. hibásan Imr^-Puszta.

Ingó : Kerékláp — Zalaváron, az ingovány értelmében (M. Tájsz.).

Iremfő dűlő Kővágó-Őrsön, az itt bőven termő bárányürömről (Pesty: Helyn. I. 142.).

Irtás: 1. — Kövesden; 2. Dancs— Kővágó- Őrsön, Bakó— Kenésén, Bálint— és Kapu— Tihanyban, Páhi— Bal.-Edericsen ; 3. —hát Bal.-Füreden és Arácson; 4. —i dűlő Balaton- Magyaródon. || Irtovány M.-Győrökön. Valamennyi erdőirtás.

Istenfia útja Pesty szerint «szekérút Arács felett, egykor a határvonalt képezte Arács és Csopak faluk közt» (Helyn. I. 142.). Ez azonban eredetileg az átszelt birtok után Istvánfi-út volt, melyből népies etymologia útján lett Istenfia útja.

Istvánhegy Akaiiban (Táb.-k. térk.).

Iszapi legelő B.-Szt-Györgyön (Pesty : mse.).

Itató, a barmok itató helye; — Vörös- berényben, Vörsön, Kenésén (Pesty: mse.), mely utóbbi már 1392-ben említtetik (Közs. levéltár 1392. hat. jár. jkv. másolata); Barom— Tihanyban, Zsibás (= Libás) — és Fodor— (utóbbi gazdájáról) Vonyarczon.

Ivángyöp Bal.-Füreden.

Jaba (Kis—) puszta Endréden (Táb.-k. t.), mely már 1193-ban lakott helyként említtetik (Csánki: II. 626.).

Jakab: —domb Keszthelyen; — temetése

Arácson, a hol a Jakabot Jabab- és Jabatnak nevezik; ez az öngyilkosok temetője, a kiket nem engednek a rendes temetőbe elföldelni ; nevét arról a Jakab nevű kertészről kapta, a ki az arácsi szeretetház kertjében kötötte fel magát.

Jama-tó Lengyeltótiban.

János: —tava Aszófőn, B.-Szt-Györgyön (Pesty: mse., Táb.-k. t.) ; —házi (= Borzás) földek Bal.-Edericsen ; Nagy—i völgy Csopakon.

Járás : Csonták —i tó Lengyeltótiban. || Járó: Keresztül— (=Malom-út) Paloznakon.

Jegenye Tihanyban, mező: jegenye és fa nélkül.

Jegyzőföldek Fokszabadiban tulajdonosáról.

Jelászka határrész Lengyeltótiban.

Jobbágyi apadás A.-Örsön tulajdonosukról.

Jódi : —puszta, rét, szentegyház, szöllőhegy Kilitin (Táb.-k. térk.) melynek mint lakott helynek első említését 1229-ből találom (Csánki:

II. 615.), az egykori falu kőtemplomának helye máig is megvan s ennek környéke neveztetik — szentegyháznak; a hagyomány szerint itt misézett utoljára Szent-Gellért (Pesty: mse.).

Jóskavölgy Bad.-Tomajon, Hámos Jóskáról.

Jószóhidja Kilitin.

Józsepné lapja Bal.-Edericsen.

Juhállás (= Ihállás) Endréden (Pesty : mse.).

Kacsajtos (= Kocsajtos) szöllőhegy Kővágó-Őrsön és Szepezden (Pesty : Helyn. I. 148.); Táb.-k. t. hibásan: Ka'csaz'-tó.

Kacsóút Kenésén (Pesty: mse.).

Kalaprét Szigligeten, állítólag merFhárom- szegletű.

Kalótya határrész Bal.-Füreden.

Kamónkő Szigligeten.

Kamont (= Kamond) dűlő Gyenes-Diáson Pesty: Helyn. I. 149.).

Kamonya dűlő Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.; Pesty: Helyn. I. 150.).

Kanászház Vörsön; Festetich gróf egyszer angol disznókat nevelt s itt volt a kanászház, ma már nincs meg, de a név megmaradt.

Kantus dűlő Endréden.

Kapitányrétek Kővágó-Őrsön, mert a hagyomány szerint a Rákóczy Ferencz szolgálatában állott sásdi Domokos Marton n.-vázsonyi kurucz kapitányé volt (Pesty: mse.).

Kapolcsi viz 1. Eger alatt.

Kaptárvölgy Kenésén.

Kapu : vagy hágó értelemben vagy valamely tájrész kezdetét jelölve; 1. Dóczi— (= Dóczi-háskó), Mikola— és Sebestyén— Tihanyban; Kő— Lovason, Bad.-Tomajban, Czigány— Vörsön, Kocsi— Csopakon, Vas—

5*