Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
204 A Balaton-melléki lakosság néprajza. de mi legyen a neve a mellső résznek, a hová az udvarból jutunk s a honnan kétoldalt a szobákba megyünk ? A magyar ház tornáczát a balatoni ember — kivétel nélkül mind a három vármegyében — általánosan pitarnak (ritkábban, így Badacsony- Tomajban, Tördemiczen és Szigligetben gádornak is) nevezi ; ám a német typusú háznak soha sincs tornácza vagyis pitarja s így ennek a háznak a nomenclaturájában ez a szó fölösleges volna ; a konyhának bolthajtással elválasztott eleje azonban egyesíti a pitar követelményeit, mert belőle egyfelől az udvarba, másfelől a ház minden egyes helyiségébe bejuthatunk ; így aztán a balaton-melléki magyar a német typusú háznál a konyha elejét nevezi pitarnak, erre a szóra a tornácz értelmében a német typusú háznál úgy sem lévén szüksége.1 Módosabb házaknál a konyhát a pitartól teljesen elválasztják, a közfalra ajtót és egy ablakot vágnak s így ebben az irányban a tagozódás teljes. A helyiségek további tagozódása a szobákban folytatódik, de csak akkor, ha a ház elég tágas s már kezdettől fogva ily tervvel épült. Ugyanis az utczára tekintő első szoba ebben az esetben már nem két-, hanem háromablakos s a szoba hátteréből a harmadik ablaknak megfelelő tért hálófülke számára közfallal választják el ; ennek a fülkének aztán nemcsak a szobába, hanem a konyhába is van ajtaja (37. á.: 3.) Ha most a család ezt a első szobát tiszta, vagyis vendégszobának tartja fenn, s maga a konyha túlsó oldalán levő szobában lakik, akkor ebből a szobából is elválasztják a hálófülkét, míg az első szoba fülkéjét kamarául használják (37. á.: 4.). És így az egyszerű háromosztású német házból egy hatosztású ház áll elénk, mely kiválóan jellemzi az egész országban német telepeseink lakóházait s egyaránt megvan a Bakonyban (N.-Barnagh, Faisz stb.), a felvidéken (Meczenzéí), Szabolcsban, az erdélyi szászoknál, sőt typikusan jutott be a székelységbe is. Ennek a háromablakos német typusú háznak egy a Balaton mellékén igen elterjedt alakját mutatja be a 36. ábránk Örvényesről. Ezek a német typusú házak a Balaton mellékén mindjobban terjednek s valahol csak a régi házak helyett újat építenek, azt már nem magyar, hanem német typusra építik s így nincs mit csodálkoznunk azon, hogy egyéb jellegek mellett a német ház fülkés rendszerének hatását is megtaláljuk a módosult magyar házakban. így Kővágó-Őrsön több oly házat láttam, mely eredetileg kétosztású oszloptornáczos magyar typusú ház volt, ehhez aztán hozzáépítettek egy szobát, mely szélesebb volt az első két helyiségnél, hátsó részéből azonban egy fülkét választottak el ; az eredeti ház szobája most első, vagyis vendégszoba lett, az új szoba mellső része lett a család állandó lakószobája, míg a fülke az egyik háznál hálófülkéül, a másiknál kamarául szolgál (37. á. 5.). Ehhez hasonló irányban alakult át Aszófőn a Tóth Ferencz háza is; ez is eredetileg két helyiségből álló tornáczos magyar typusú ház volt; először befalazták a tornáczot, csak egy ajtót hagytak rajta; azután a már befalazott tornácznak az utczafelőli végét kamrává alakították át ; majd hozzáépítettek a házhoz egy szobát, a mely oly széles volt, mint a konyha és a tornácz együtt véve s ennek hátsó részében elválasztották a hálófülkét, mely éppen olyan két keskeny ablak közé fogott ajtót kapott, minő német házaink egyetlen bejáróját az udvar felől is jellemzi (37. á. 6.)1 Én magam a magyar typusú ház pitarjának megjelölésében azért használtam következetesen a tornácz szót a balatonias pitar helyett, mert a néprajzi irodalom e szót már éppen a konyha elejének megjelölésére foglalta le s nem akartam a szó más (t. i. tornácz) értelemben való használatával félreértésre okot adni.
