Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A Balaton-melléki lakosság néprajza. Meződi dűlő Arácson, régen mező .volt, ma már szántó. Méh : —mulató Bal.-Füreden, tisztás, régen gulyahálás. || Méhes : —kő Tihanyban. Mély : 1. Felső— Zalaváron ; 2. —viz Bal.- Edericsen, egykori állóvíz helye akkora földrepedésekkel, hogy nyomorúd se érte azok fenekét. Mészkemencze : a mészégető helyek neve, Tihanyban, Arácson és Faluszemesen (T.-k. t.). Mihály: háza puszta M.-Győrökön (Táb.kari t.) ; Kis - rét Bal.-Edcricsen. Miklós: -alja (- Pajta) Endréden. Miklósi hegy Endréden. Mikódülő Arácson, a hasonnevű családról. Mikola-kapu Tihanyban, a hasonnevű családról. Miske-oldal Lovason, a hasonnevű családról. Mocsár: Alsó- és Felső— Aszófőn, Kis—i szöllők és Nagy—i földek Akaiiban (Helynévben már 12ó5-ben Ny.Tört. Sz.). j Mocsár - mány Kőröshegyen, forrásos fakadásos hely (Pesty: mse. ( Mocsola, kenderáztató Bal.- Edericsen,—híd Zalaváron (a mocsola ősi typusú helynév, előfordul mint terra, vallis már 1251, ill. 1322-ben Fejér: IV. 2., 89., VUI. 2., 345.; lásd M. Tájsz.-t és Ny.Tört. Sz.-t is). Mohács Lengyeltótiban (Táb.-k. t.), romokkal, összehordott halmokkal (Pesty: mse.). Mohos: Far Kővágó-Őrsön. Mosás: Viz Tihanyban. || Mosó: —kút Kővágó-Őrsön meleg forrás (Pesty: mse.), —ház Keszthelyen (Táb.-k. t.). Mög : Hegy— Bad.-Tomajban. Mulató: Méh— Bal.-Füreden. Murva: azon helyek neveiben, a honnan építéshez vagy áttöltéshez való murvát visznek (M. Tájsz.) ; —gödrek Arácson, Fokszabadin, Csopakon ; — hányás Zánkán, —földek Sze- pezden, -tisztás Vörösberényben. |j Murvás Murnyás : -mező Akaiiban (Táb.-k. t.). j| Murzsa Bfő-Kajáron. Műhely : Kő Vonyarczon, kőbányájáról. Nagy: —mező Aszófőn, Akaiiban, Csopakon, Bal.-Füreden (Táb.-k. t.), —hegy Paloz- nakon (Táb.-k. t.). Nád: 1. Csúcsos—Vörsön, Pap — Kenésén; 2. —verő Szigligeten. I Nádiás ( Nádalás): — Őszödön, Balatoni — Rendesen. | Nádas : —-kút Csopakon Negyvenhold Zamárdiban. Nemes: —földek Kővágó-Őrsön, —i birtokok Lovason, —legelő Salföldön. a nemeseké volt (Pesty: mse.). Netán határrész Zalaváron. 73 Nezde határrész Szárszón; előfordul már 1093-ban (Wenzel: VI. 69.) s Csánki a szárszói határban levő nyesdei vagy nyesthegyi pusztával azonosítja (II. 631.). Csánki azonban itt téved ; a szárszói határban ugyanis van egy Nyeshegy a községtől délre, s egy Nezde ettől délre közvétlenül a szárszó-szóládi határszélen; az oklevelekben említett Nezde ezzel és nem a Nyeshegygyel azonos. Noszlop-hegy Udvariban (Táb.-k. t. hibásan : Oszlophegy). Nosztori puszta és oldal Csopakon (Táb.- kari t. hibásan Fosztori p.), mely Nostrey néven már 1277-ben falu (villa) volt (Csánki: III. 86.). A csopaki községláda egy 1781-iki okmánya szerint még a múlt században Nosztre és Nosz- tore alakban írják nevét. Nyakócs határrész Kilitin. Nyálas : —tó Lovason, Kővágó-Őrsön, a békanyálról (PESTY-nél mse. hibásan Nyárastó. Nyár: 1. —völgy Kővágó-Őrsön, a kis- örsiek régi templomának romjaival s temetőhelyével (Pesty: mse.); 2. —as tó Aszófőn; 3. —i sürü Endréden ; 4. Gyikos—os Zamárdiban ; valamennyi nyárfáiról. Nyársashegy Tihanyban (Táb.-k. térk. és Herman O.). Nyereg: —hát Tihanyban; —hegy Csopakon. Nyeshegy Szárszón, 1. Nezde szót. (A — = nyers szó «zöld» és «nedves» értelmét 1. a Ny.-Tört. jSz.-ban). Nyilasi rét Csehiben (Pesty: mse.). Nyires; -—Vörsön, Lengyeltótiban (Táb.- kari t.) ; —sziget Vörsön (Pesty: mse.), nyírfáiról. Nyolczasi-tó Fokszabadin, alakjáról, régen nagy volt, de 1887-ben lecsapolták ; róla vette nevét — föld (— Nyugadóhegy = Ökörtilos) ugyanott. Nyugadóhegy Fokszabadin és Nyugoti berek Bal.-Magyaródon (Táb.-k. t.) fekvéséről. Nyul-hegy Kenésén (Pesty: mse.). || Nyúlás : — Vonyarczon, —megye Udvariban. Ó : —vár Szigligeten ; —kút Paloznakon ; - -vár (Alsó- és Felső-) Tihanyban ; utóbbit Herman O.hibásan Dalvár-nak írja; hogy itt részemről nincs félreértés s a kettő egymással azonos, bizonyítja a Táb.-k. t.-nek a Herman O. által adott térképvázlattal való összehasonlítása. Ókor (?): Fekete— Vörösberényben. Ól: Borjúk—a Kilitin; — ak föle Udvarin, itt régi időkben ólak voltak s a szentgáli marhák ide jártak legelni. Oldal (lejtő értelemben véve M. Tájsz.) szóvaló összetett helyneveket 1. az illető főszó alatt.
