Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
74 A Ba, laton-mellé ki lakosság néprajza. Orda községről: Alsó—ali dűlő Csehiben, Alsó—i dülőrét Ordán. Orozat B.-Edericsen a hegy meredekoldala. Orr: Küszöb— Kővágó-Őrsön «csúcs» értelemben ; Papnád— Kenésén, Sós— Akaiin, a vízbe orrszerüen benyúló partrész jelölésére (M. Tájsz.). Ország dűlő. Zalaváron. Országút: 1. —i dűlő Paloznakon, Lovason, Lengyeltótin, Bal.-Magyarodon ; 2. —ra dűlő Bal.-Keresztúron, Keszthelyen; 3. —menti dűlő Egenföldön. Oszlár-tó Bal.-Keresztúron. Csánki 1416 és 1506-ból egy Oszlárt említ, mely szerinte Balaton-Ujlakkal volt szomszédos (Csánki: II. 633). A M. Tájsz. szerint Horváth Zsigmond 1839-iki gyűjtése alapján az «oszlár» szó éppen a Balaton mellékén «osztály»-t (oszlár-levél = osztály-levél) jelentene ; a teljesen magában álló adatnak megerősítését sehol sem találom s az saját tájszógyűjteményemben sem fordul elő. Osztály, dűlő Bfő-Kajáron (Pesty: mse.). Ökör : —tilos Fokszabadin, Siófokon; —kút és —kuti dűlő Kenésén ; —hálás Bal.-Füreden, —legelő Vonyarczon. Ölés : Bika— Rendesen ; Ember— Kenésén ; arról, hogy ott embert, állatot megöltek. Ör : Kis- és Nagy—hegy Kővágó-Őrsön, mert ezekről nagy határt beláthatni (Pesty: mse.). Ördögük börcze Bal.-Edericsen. Öreg : a nagy értelmében igen általános ; így van: —hegy 17 községben és pedig Bfő- Kajáron (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), Kenésén (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), Vörösberényben (Táb.-k. t.), Lovason (Táb.-k. t.), Arácson, Bal.- Füreden (Pesty: mse., Táb.-k. t.), Udvariban, Zánkán (Táb.-k. t.), Szepezden (Táb.-k. térk.), Szigligeten, Lengyeltótiban,Lellén(Pesty: mse.), Őszödön, Szárszón (Pesty: mse.), Faluszemesen, Endréden (Táb.-k. térk.), Kőröshegyen (Pesty: mse., Táb.-k. t.) ; B.-Füreden Öreghegy a legrégibb szőllö neve, a nép a szöllőt annyira a hegyhez köti, hogy noha ez az egész lapsdg, a neve mégis hegy ; 2. —földek Rendesen, —kertek Endréden, Kőröshegyen, —rétek Sal- földön, Keszthelyen, Vörsön. Őrényi rétek Kilitin. Örkötő határrész Pesty: mse. szerint Vö~ rösberény-Almádiban, de e nevet az általam kikérdezettek közül senki sem ismerte. Örs: a) Kis—, -------i kerítés, temető, kerte k alja, kuti dűlő, szöllőhegy Kővágó-Őrsön római sírmaradékokkal (Pesty: mse., Táb.-k. t.), lásd Kővágó-Őrs alatt a községneveknél ; b) Felső—i rét és határ, Alsó—i dűlő Lovason az ili. községektől. Örvényesi hegy Örvényesen ; — viz, Kis- és Nagy-Péczel felől folyik s a Balatonba a tihanyi félsziget vidékén szakad be, Nádasd néven már 1244-ben említtetik (Ortvay: II. 3.). Paczalkút Bal.-F'üreden. Padkűvágás Meszes-Györökön. Pajta : — Endréden ; —alja Keszthelyen. Pallathídi forrás Salföldön, mert fölötte pallóhíd van. Palota : — Kővágó-Őrsön épületromokkal (Pesty: mse.); —alja Arácson épületromokkal; —i földek Keszthelyen. Paloznaki határszél Csopakon. Pap: —dűlő (= Iharos) Szigligeten, mert régen a papokp (vörösbarátoké) volt ; —erdő Kőröshegyen ; —hegy M.-Györökön ; —hegytető Salföldön ; —kert Kővágó-Őrsön, Paloznakon, Vörsön ; utóbbi helyen a papé volt, ma gróf Festetich-ó ; —kutai puszta Kilitin ; — mezeje = —szék Bal.-Füreden; —nád és —orr Kenésén, mert egy este egy pap fulladt itt a a Balatonba (Pesty: mse.); —ok földje Endréden ; — rétje Zamárdiban ; — útja Kőröshegyen (Pesty: mse.), Szárszón; —ütő Kővágó- Őrsön, nevét onnan vette, hogy mikor egyszer a vidéki bucsújáró nép az ecséri Szent-László templom felé ment, a Hármasdombnál nem akart vámot fizetni, mire a vámos a kisérő papot ezen erdő szélén leütötte (Pesty: mse.). Parapát Bal -Edericsen. Parrag: 1. — Bal.-Edericsen; 2. —kert Salföldön, egyenes fekvésű szántóföld (Pesty: mse.), —földek és —rétek Örvényesen; -—hát, dombos-völgyes szántóföld Kőröshegyen (Pesty: mse.) ; 3. Gadácsi — és Szántói —- Szigligeten, Csirke— Akaiin, Váli — Edericsen, Szentkirály —ja Arácson. Part : 1. Bakonyi — Szigligeten, Balaton— Szepezden, Csúcsos— Kenésén, Fehér—Tihanyban, Kemenczés—Szigligeten, Kis—Paloznakon, Romlott— Kenésén, Vörös— Paloznakon; 2. — alja Fokszabadiban, Őszödön, B.-Kereszturon, — föle F'aluszemesen, Bfő-Kajáron, P'okszabadi- ban (Pesty: mse.; Táb.-k. t. hibásan: Part feli szöllők), Pátos—alja Bal.-Füreden, Csóka—ok alja Tihanyban; 3. Balaton—ja Bfő-Kajáron; 4. Balaton— fölött Szárszón ; 5. Veszprémi út —mejjéke Arácson; 6. —fő Kenésén (Pesty: mse.) : 7. —i mező Lellén (Pesty: mse.), — aljai legelő Bal.-Berényben ; 8. —os út Kövesden, Salföldön ; 9. —ra dűlő Balaton-Berénvben (Pesty: mse.). Pasa-sziget Zalaváron. Pásztóvicza Pesty: mse. szerint Lengyeltóti határában van, de a mai emberek e nevet s az azzal jelölt helyet nem ismerik.
