Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
426 A Balaton-mei léki lakosság néprajza. A gazdasszonynak annyi csibéje legyen, mint az égen a csillag, a földön a fűszál; Az öreggazdának olyan vastag szalonnája legyen, mint a régi pinczeajtó; A këtek disznajának akkora órgya legyen, mint a mestergerenda; A këtek lányának akkora csöcse legyen, mint a dojekorsó; A këtek lányának akkora segge legyen, mint a pulai hordó; stb. «Hát biz ebben sok a remonda (= ronda) beszéd, de hát sok a jókívánság is!» jegyezte meg kőröshegyi bemondóm. A míg a gyermekek kotyolnak, a házbeliek kukoriczát hintenek rájuk s a gyerekeket valami csekélységgel megajándékozzák. A fiúk a magukkal hozott szalmát ott hagyják, a gazdasszony azt is, meg a szétszórt kukoriczát is összeszedi s elteszi. A kukoriczát a tyúkok kapják, mert attól jól tojnak, a szalmából pedig tyukültetéskor minden fészekbe tesznek egy keveset s akkor a tyúk, kacsa, liba jól fog ülni a fészkén. A karácsonyi babonákat az illető' tárgyaknál már elmondtuk s e helyütt csak két karácsonyi szokásról kell megemlékeznünk, a betlehemezésről és regölésről. A karácsonyi betlehemezés a Balaton mellékén meglehetősen lemaradozik már s a hol még megvan, ott is csak töredékes. Rendesen négyen szerepelnek benne, egy angyal és három pásztor, a harmadik a vén Korédó vagy Kolédó; néhol azonban, s így a somogyi oldalon is, nem egy, hanem három angyal is van, kik közül egyik a jászolvivő s az viszi a betlehemet. A betlehem — így p. o. az, melyet a M. N. Muzeum Néprajzi Osztálya Kilitiből őriz — deszkalapra papendékliből felépített egytornyú templomocska, hozzátartozik két «bundás baba», egy «ördög»^ egy «kéményseprő» és egy «dékány» kezében zacskóval, melyek mind külön kis babák, a nép alakító képességét híven visszatükröztető alakok, melyeket nem mesterember készített, hanem béres faragott. A templom belső díszítéséül szolgál a jászol, benne Jézus (kis porczellán bábu, nyakán piros szalaggal), mellette egy szamár kapcson mozgó fejjel s végül két fabábu; a gyertya számára középen gyertyatartó áll. A tánczoló babákat hátulról teszik be s alul kézzel megfogva tánczoltatják a betlehem előtt, maga a tánczoltató kis kerek ablakon néz be rájuk hátulról, hogy rendben megy-e minden. Az angyalt személyesítő legény fehér szoknyában vagy gatyában (mely alatt a rendes téli ruha biztosítja őt a meghűlés ellen), fején piros papirossüveggel és arany kereszttel, kezében a betlehemmel és csöngetyűvel, bekéredzik a házba s ha beeresztik, beviszi a betlehemet, leteszi az asztalra s benne gyertyát gyújt. Most az ajtón kopogtat az angyal, mire benyit az első pásztor, arczán hatalmas kenderkócz bajuszszal és szakállal, fejében báránybőr sapkával, kezében csörgős bottal, nyakában czifra szűrrel, alatta a tarisznyával és kobakkal, töpörtős jó estét kíván s elrémíti a házigazdát, hogy rosz hirt hoz, juhait farkasok támadták meg, ő maga azért jött, mert a társát keresi. Erre aztán ő is kopogtat az ajtón, mire belép a második pásztor is, a ki olyan, mint az első pásztor, csak a bajusza meg a szakála hosszabb még valamivel, kolbászos jó estét kíván s megnyugtatja a gazdát, hogy juhait jó állapotban találta. Azután ő is kopogtat az ajtón, mire belép a vén Korédó vagy Kolédó ugyanolyan pásztoröltözetben, csörgős bottal s vállaira omió ősz hajzattal, húsos jóestét kíván, a pásztorfiúkat összeszidja, aztán inni kér, s mikor már mind ittak, aludni kergeti őket, mire a pásztorok mind lefeküsznek s hortyogni kezdenek. Kis szünet múlva megszólal a csöngettyű s utána az angyal «gloria!» A pásztorok ébredeznek, eleinte nem hiszik, hogy angyal szólt, majd az angyal rontott latinsággal mondott kijelentéseit félreértik, de csakhamar észreveszik, hogy csuda van az égen, felébresztik a Kolédót
